2017. március 29., 20:00 óra Trafó KMH
Ha bezárjuk a problémákat egy dobozba, aztán radioaktív sugárzást eresztünk rájuk, vajon eltűnnek, vagy megmaradnak? Esetleg szörnnyé változnak, és kísértenek a doboz falain keresztül? És vajon képesek vagyunk-e összeszedni a bátorságunkat, hogy kinyissuk a dobozt, és szembenézzünk velük? A válaszokat Fülöp László a Schrödingerre várva című előadásba zárta, amelyben hat táncos járja körül mismásolt dolgainkat.
Fotók: Hevér Zsófia
Fülöp Lászlót megszállottan foglalkoztatja, hogyan lehet emberi kapcsolatokról beszélni a tánc nyelvén. Előadásaiban pszichológiai problémákat jár körül, amelyeket nem a szavak, hanem a test eszközeivel boncol fel – és még egy jó adag játékosságot is beszuszakol melléjük.
Most a fizikus Erwin Schrödinger ismert gondolatkísérlete ihlette meg: ha bezárunk egy macskát egy dobozba, és valaki radioaktív sugárzást ereszt be oda, akkor felmerül, hogy amíg ki nem nyitjuk a dobozt, addig ugyanannyi esélye van annak, hogy él a macska, mint annak, hogy meghalt. A kvantumfizika szerint ez a macska egyszerre élő és halott. A produkcióban pont így lebeg lét és nemlét között minden olyasmi, aminek privát életünkben hátat fordítunk.
„Ha van egy adott probléma, amit nem tudatosítok, akkor a probléma pont ennyire félig létezik, félig nem.” (Fülöp László, Jurányi Latte)
Fülöp László két éve alkotta meg Timothy nevezetű alteregóját, aki egyszerre egy elviselhetetlen, idegesítő csodabogár és egy szórakoztató figura, aki mindent távol tart magától – talán a legbizalmatlanabb ember a világon. Nem fél semmitől, mert nincs mit veszítenie. Az ő megszületése óta Fülöp László koreográfiái Timothy and the Things néven futnak, képzeletbeli figuránk pedig betölti a külső szem szerepét.
„Itt alakítottam ki ezt a képzeletbeli karaktert, aki nem fél semmitől, nincs mit veszítenie, mert nem ragaszkodik semmihez, és bár kicsit nihilista, de közben nagyon kritikusan és tisztán képes rálátni a környezetére és önmagára.…[Timothy] képes rámutatni a dolgok gyenge pontjaira, megmutatja a teljes képet, nemcsak azt, amit látni szeretnék. Titkos tudása persze nincs, mert ilyen álguru szerintem, de érzékenysége az van, és talán ez mind, amit tőle kaptam, egy nagyon tiszta és éles szemüveget, látásmódot, amit legalább annyira kritikusan kezelek, mint amennyire ő mindent maga körül.” (Fülöp László, Jurányi Latte)
Ez az előadás fordulópont Fülöp László (és Timothy) életében, hiszen eddig csupán duókat és triókat koreografált, ám most a Fővárosi Önkormányzat Staféta programja lehetőséget teremtett arra, hogy öt táncossal foghasson munkába. Folytatja a munkát olyanokkal, akikkel már sok közös darabot tudnak maguk mögött: a korábbi Lábán-díjas előadása táncosaival, Biczók Annával és Cuhorka Emesével. De olyanok is Schrödinger keresésére indulnak, akikkel még sosem dolgozott együtt: Furulyás Dóra, Kelemen Patrik, és Varga Csaba is részt vesz a produkcióban.
Fülöp László Lábán Rudolf-díjas fiatal táncos, koreográfus, az L1 Egyesület tagja, a Budapest Kortárstánc Főiskolán végzett, azóta számtalan hazai és külföldi alkotóval és társulattal dolgozott együtt, valamint saját darabokat készített a SÍN Kulturális Központtal együttműködve. Az utóbbi időben a dán Granhoj Dans Company-val turnézik. 2015-ös darabja „there’s an elephant in every room…” címmel Lábán Rudolf-díjat nyert. Társulata a Timothy and the Things név alatt az emberi jelenségek azon ismerős-ismeretlen halmazát kutatja, amely mozgásban tartja viszonyainkat a hétköznapok során.
Támogatók: Budapest Főváros Önkormányzata, Staféta, FÜGE, Budapest Városarculati KFT., SÍN Kulturális Központ, Műhely Alapítvány
A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Staféta program keretében valósult meg.
Timothy and the Things: Schrödingerre várva
2017.03.29. 20.00 óra
Trafó Kortárs Művészetek Háza
FOTÓK
A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Staféta program keretében valósult meg.
Ha bezárjuk a problémákat egy dobozba, aztán radioaktív sugárzást eresztünk rájuk, vajon eltűnnek, vagy megmaradnak? Esetleg szörnnyé változnak, és kísértenek a doboz falain keresztül? És vajon képesek vagyunk-e összeszedni a bátorságunkat, hogy kinyissuk a dobozt, és szembenézzünk velük? A válaszokat Fülöp László a Schrödingerre várva című előadásba zárta, amelyben hat táncos járja körül mismásolt dolgainkat.
„…Fülöp munkáiban egyre inkább benne van sűrítetten (és persze lebegősen) az életnek nevezett örök talány színe és fonákja, a súlyos batyukkal és rózsaszín léggömbökkel együtt, és ez úgy mutatkozik meg, olyan fondorlatos módon tárgyiasul a koreografikus beszédben, hogy lehetetlen előre kiszámítani.” (Králl Csaba, revizoronline)
Fülöp Lászlót megszállottan foglalkoztatja, hogyan lehet emberi kapcsolatokról beszélni a tánc nyelvén. Előadásaiban pszichológiai problémákat jár körül, amelyeket nem a szavak, hanem a test eszközeivel boncol fel – és még egy jó adag játékosságot is beszuszakol melléjük.
Most a fizikus Erwin Schrödinger ismert gondolatkísérlete ihlette meg: ha bezárunk egy macskát egy dobozba, és valaki radioaktív sugárzást ereszt be oda, akkor felmerül, hogy amíg ki nem nyitjuk a dobozt, addig ugyanannyi esélye van annak, hogy él a macska, mint annak, hogy meghalt. A kvantumfizika szerint ez a macska egyszerre élő és halott. A produkcióban pont így lebeg lét és nemlét között minden olyasmi, aminek privát életünkben hátat fordítunk.
„Ha van egy adott probléma, amit nem tudatosítok, akkor a probléma pont ennyire félig létezik, félig nem.” (Fülöp László, Jurányi Latte)
Fülöp László két éve alkotta meg Timothy nevezetű alteregóját, aki egyszerre egy elviselhetetlen, idegesítő csodabogár és egy szórakoztató figura, aki mindent távol tart magától – talán a legbizalmatlanabb ember a világon. Nem fél semmitől, mert nincs mit veszítenie. Az ő megszületése óta Fülöp László koreográfiái Timothy and the Things néven futnak, képzeletbeli figuránk pedig betölti a külső szem szerepét.
„Itt alakítottam ki ezt a képzeletbeli karaktert, aki nem fél semmitől, nincs mit veszítenie, mert nem ragaszkodik semmihez, és bár kicsit nihilista, de közben nagyon kritikusan és tisztán képes rálátni a környezetére és önmagára.…[Timothy] képes rámutatni a dolgok gyenge pontjaira, megmutatja a teljes képet, nemcsak azt, amit látni szeretnék. Titkos tudása persze nincs, mert ilyen álguru szerintem, de érzékenysége az van, és talán ez mind, amit tőle kaptam, egy nagyon tiszta és éles szemüveget, látásmódot, amit legalább annyira kritikusan kezelek, mint amennyire ő mindent maga körül.” (Fülöp László, Jurányi Latte)
Ez az előadás fordulópont Fülöp László (és Timothy) életében, hiszen eddig csupán duókat és triókat koreografált, ám most a Fővárosi Önkormányzat Staféta programja lehetőséget teremtett arra, hogy öt táncossal foghasson munkába. Folytatja a munkát olyanokkal, akikkel már sok közös darabot tudnak maguk mögött: a korábbi Lábán-díjas előadása táncosaival, Biczók Annával és Cuhorka Emesével. De olyanok is Schrödinger keresésére indulnak, akikkel még sosem dolgozott együtt: Furulyás Dóra, Kelemen Patrik, és Varga Csaba is részt vesz a produkcióban.
Fülöp László Lábán Rudolf-díjas fiatal táncos, koreográfus, az L1 Egyesület tagja, a Budapest Kortárstánc Főiskolán végzett, azóta számtalan hazai és külföldi alkotóval és társulattal dolgozott együtt, valamint saját darabokat készített a SÍN Kulturális Központtal együttműködve. Az utóbbi időben a dán Granhoj Dans Company-val turnézik. 2015-ös darabja „there’s an elephant in every room…” címmel Lábán Rudolf-díjat nyert. Társulata a Timothy and the Things név alatt az emberi jelenségek azon ismerős-ismeretlen halmazát kutatja, amely mozgásban tartja viszonyainkat a hétköznapok során.
Interjú Fülöp Lászlóval: http://juranyihaz.hu/fulop-laszlo-timothy-and-the-things/
Támogatók: Budapest Főváros Önkormányzata, Staféta, FÜGE, Budapest Városarculati KFT., SÍN Kulturális Központ, Műhely Alapítvány