A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

A Pillangó ballada az átalakulás, a kilépés, a változás nehézségének költői képeit sorolja. Egy személyes történet végét, a folyamatos változást, az elmúlást ragadja meg képeiben. A játék a ballada műfaját idézi szerkezetében is: refrének, ismétlődések, vissza-visszatérő motívumok, elvarratlan szálak díszítik, szövik át. Ki nem mondott gondolatok, el nem mozgott gesztusok fojtogató hiányát érzékelteti alkotója.A „MÁS-KÉP-PEN” sorozat részeként minden egyes alkalommal más képzőművészt kér fel a társulat, hogy saját vizuális alkotásával egészítse ki a Balladát.

George Balanchine Magyarországon korábban még nem látott Téma és variációk című szimfonikus balettjét mutatja be november 15-én a Magyar Nemzeti Balett. A premier Harald Lander stilizált gyakorlataival, az Etűdök című koreográfiával párban szerepel a műsoron. Mindkét alkotás forradalmian új irányból közelít a balett-koreografáláshoz, mégis a tánc legalapvetőbb – „klasszik” – elemeiből építkezik. Az előadás premierjét a Nemzeti Táncszínház szervezésében a Müpa Fesztivál Színházában tartják.

Mikor leszünk emberek mi nők? Vagyunk szűzmáriák, anyák, amazonok, jó nők, rossz nők, kurvák, szeretők, feleségek, kislányok, istennők, celebek, cselédek, úrnők, évák, pandórák... de mikor leszünk emberek? Mikor leszünk többek egy születési rátánál? Mikor dönthetünk a testünk felett? Egy ember mesél nektek olyan történeteket, amit ha már átéltél, bölcsen bólogatsz, ha még nem, eljön majd a te időd.

Az idén 30 éves Szegedi Kortárs Balett november 8-án, az alapító Imre Zoltán születésnapján ünnepli a Müpában a három évtized művészi útját. A Nemzeti Táncszínház szervezésében megrendezésre kerülő gálaesten két fiatal koreográfus mutatkozik be, Czár Gergely, a társulat vezető táncművésze, valamint egy Hollandiában élő román alkotó, Corneliu Ganea. Mindketten a felborult társadalmi értékek, a diszharmónia világának rejtekeiben kutatnak, keresik műveikben a fejlődés, a kiút lehetséges formáit.

Nemrégiben megalakult a magyarországi hivatásos táncművészet fiatal, pályakezdő alkotóit, koreográfusait, előadóművészeit évente 100 millió forinttal támogató Imre Zoltán Program Ideiglenes Kollégium. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kinevezte az NKA Imre Zoltán Program Ideiglenes Kollégium tagjait: a Kollégium vezetője Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója, kollégiumi tagok: Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója; Nagy Zoltán, a Sín Kulturális Központ igazgatója és Kovács Gerzson Péter a TranzDanz művészeti vezetője. Az NKA Imre Zoltán Program Ideiglenes Kollégium első pályázatának kiírása október 16-án megtörtént és november 16. éjfélig lehet a pályázatokat benyújtani.

Molnár Csaba több éves kollektív munka után - Nyúzzatok meg!, Dekameron, Eclipse, Tropical Escape, Az ökör - szóló előadáson dolgozik, amit két egymást követő hétvégén a SÍN Kulturális Központban mutat be. A "Watch Me Happening" egy alkudozás - párbeszéd több fél között, egy személyen belül, vagy egy tánc, egy szóló melyben objektív és szubjektív, személyes és kollektív látásmódok, vélemények, gondolatok kerülnek az ösztön és a tudat határmezsgyéjére. Az előadás limitált nézőszámú (50 fő), így aki nem szeretne lemaradni, foglaljon előre jegyet.

Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Különböző párok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, egyik szerelem adja át helyét a másiknak, miközben a kavarodásban a szerelem nem más, mint függőség, a magány ellenszere. Kulcsár Noémi koreográfiájában a Szentivánéji álom összes figurája megjelenik a színpadon, így a szerelmespárok, Theseus és Hippolyta, a tündérkirály Oberon és a tündérkirálynő Titánia, és persze a mesteremberek és a pajkos Puck is. Kortárs, modern értelmezésében mai táncszínházi nyelven elevenednek meg Shakespeare alakjai, miközben Felix Mendelssohn azonos című remekművére hajszolják egymást árkon-bokron, álmon-rémálmon át.

Az eredeti előadás a dunaújvárosi Bartók Táncszínházban született, a bemutatóra 2006. március 3-án került sor. A produkció kiindulópontját Palya Bea, Gryllus Samu és Bolya Mátyás azonos című CD-je alkotta, amelyet a dunaújvárosi táncosok Juhász Zsolt és Horváth Zsófia koreográfiáival, Juhász Zsolt rendezésével vitt színre. 2016-ban a Duna Táncműhely az előadás felújítása mellett döntött, a Táncműhely táncosainak előadásában, s részben az eredeti alkotók közreműködésével.

Stratégiajáték ötven percben, melyben a négy táncos megforgatja breakdance specialitásait kortárs mozgáskincsükben. Tomboló rítusba kezdenek félúton a kötött, arccal-előre mozdulatok világa és a szabad kalandozás között. Erős egyéniségüket belökik a színpadra, területet foglalnak, szövetségest keresnek és hatalomra törnek. Harci táncok, nyughatatlan törzsi rítusok, pulzáló, zabolátlan ritmusok keresik a harmóniát.

Vajon képes-e a mesterséges intelligencia a kreativitásra? Lehetséges-e, hogy a gépek alkotó partnereink legyenek, és inspiráljanak minket? Átléphetjük-e képességeink határát általuk, és vajon megérthetjük –e rajtuk keresztül saját működésünket, lényünket? A 2013-ban alapított AI_am – egy koreográfus, egy kutató és kreatív technológusok – egyedülálló nemzetközi együttműködése, mely a mesterséges intelligencia alkotó felhasználásának lehetőségeit vizsgálja a kortárs táncon keresztül. Az előadáshoz kapcsolódó kutatást az AI_am alkotói számos nemzetközi konferencián bemutatták, eredményeiket művészeti installációk, workshopok és kísérleti projekteken keresztül prezentálták.

Alkategóriák