A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

A tavaszi pezsgés nemcsak a városközpontban, de a Bakelit Multi Art Centerben is érezteti hatását. Spanyolországból táncelőadás, Nagy-Britanniából alkotói rezidencia és munkabemutató, a Ziggurat Project kísérleti performansza, az FKSE kiállítása, a Graybox társadalmi kérdéseket felvető előadása - mindez a Bakelit áprilisi és májusi programkínálatában. Ha nem is gyalog, de megéri ellátogatni Budapest legnagyobb gyárszínházába.

Tizenöt magyar fellépővel (profikkal és civilekkel vegyesen) alkalmazza a Trafó színpadára új darabját a francia konceptualista koreográfus, Jérôme Bel. Mindegyikük másmilyen. Különbözőek korban, nemben, képességekben. Mást tudnak a táncról és különféleképp érzik magukat benne biztonságban. Nem sebezhetetlenek, van, amikor jól sikerülnek a dolgok, és van, amikor meg nem. A kategorizálhatatlan saját-táncok olyan leltára ez, mely nemcsak bemutatja az szépség sokféleségét, hanem egy közös vágyért dolgozik.

Pártay Lilla balettművész és koreográfus hetvenötödik születésnapja alkalmából március 11-től hat alkalommal ismét látható Anna Karenina című alkotása az Operaház színpadán.  Pártay Lilla Kossuth- és Liszt-díjas, kiváló és érdemes művész az Opera örökös tagja, akinek karrierje az 1968-as várnai balettversenyen táncosként szerzett bronzéremmel és a Manon-kettősért kapott legjobb koreográfusi díjjal indult. A következő két évtizedben a balettirodalom legnagyobb alakjait formálta meg, így láthattuk A hattyúk tava és A rosszul őrzött lány főszerepeiben, a Sylvia és a Giselle címszerepeiben és a Seregi-féle Spartacus Flaviájaként is. Táncolt Münchenben, és Maurice Béjart együttesében is dolgozott. 1968-ban már egyfelvonásos műveket koreografált itthon, majd 1991-ben első, egész estét betöltő, Csajkovszkij zenéjére készült balettje, az Anna Karenina a közönség köreiben és szakmai berkekben is nagy sikert aratott.

Sztravinszkij 1917-ben írott, Menyegző (Les Noces)című lenyűgőző zenéjét sokan ismerik. Feledi János legújabb koreográfiájában azonban arra vállalkozik, hogy egyedi nézőpontból mutassa be ezt a népi hagyományokon alapuló színpadi művet. A narratívikus művel ellentétben a táncelőadás központi alakja a vágy. Vágyódás a másikra, vágyódás a másik utáni vágyra. Ez a vágy lángoló, forró, közönséges, gyengéd, figyelmes.A előadás különlegessége, hogy a Zeneakadémia Elektronikus Zenei Médiaművészeti hallgatói közreműködnek a zenei tételek közötti víziókban, így a zene ott a helyszínen születik meg, reflektálva a táncművészek mozgására.

Az Operaház korszerűsítése miatt az Erkel Színházban kezdi meg 2017/18-as évadát a Magyar Állami Operaház. A Wagner-ihlette tematika mellett 28 opera- és balettpremier, köztük számos ősbemutató és Magyarországon először látható előadás is szerepel az összesen mintegy 60 különböző színpadi produkció között. Több világsztár mellett ismét az Opera vendége lesz Plácido Domingo, először látogat az intézménybe Anna Netrebko és Roberto Alagna is. A játszóhelyek száma márciusban az Eiffel Műhelyház átadásával bővül, május végén pedig az Operaház nyitja meg újra kapuit, de addig is az Opera együttesei turnéra indulnak a szomszédos országok magyarlakta településeire és a világ távoli pontjaira.

A Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház közös produkciója a próza, a zene, a tánc és a videóanimáció egyedi hatásával idézi meg Frida Kahlo életét. A különös sors, a női erő, hit és bátorság, ami a közismert mexikói festőnő életét jellemezte, Frida címmel márciustól az Átrium Film- Színházban elevenedik meg.

A Győri Balett február 24-én indult 12 napos németországi turnéra. A társulat 7 alkalommal mutatja be ifj. Harangozó Gyula Zorba és Vámos György Szentivánéji álom című darabját. A 20 éve tartó főként német nyelvterületet érintő vendégszereplés - sorozat minden év kora tavaszán valósul meg a Schlote Production GmbH ügynökség szervezésében.  Az utazó karaván közel 40 fővel múlt héten indult útnak. Előadásaik az alábbi városokban láthatók majd: Wolfsburg, Lünen, Lingen, Iserlohnban, Hanau, Bad Kissingen, Waldkraiburg.

A Tünet Együttes két táncművésze, Furulyás Dóra és Szász Dániel szóló produkciókat mutatnak be közös estjükön. Furulyás Dóra sajátos elmetérképet rajzol meg a mindannyiunk agyában pörgő félelmekről, elvárásokról és görcsökről. Szász Dániel az ösztönök világába szervez expedíciót, hogy kiderítse, mivel lehet és mivel veszélyes együtt élni az ember legrejtettebb természetéből. Az önmagukba merülés egyre mélyebb és mélyebb köreiből sikerül új emberként, győztesen kikerülniük, vagy minden kezdődik elölről?

Miképp őrizhető meg az emberség egy embertelen rendszerben? – teszik fel a kérdést a Pécsi Balett táncművészei a Száll a kakukk fészkére című táncszínházi előadásukban, melynek budapesti bemutatója február 24-én lesz a Müpában, a Nemzeti Táncszínház szervezésében. A Pécsett nagy sikerrel futó érzelemgazdag előadást Vidákovics Szláven rendezte, a koreográfiát Vincze Balázs készítette. Ken Kesey kultikus regényének táncszínházi adaptációjához Kovács Benjámin zeneszerző eredeti kompozíciója teremt feszültséggel teli atmoszférát, a díszletet és a jelmezeket Fenyő Péter tervezte. 

A múzeum csarnokában egy festményt figyelő asszony ül. Az ajtó közelében egy férfi áll, és figyeli a helyszínt. Ez az olaszországi Siena városába utazó La Veronal társulat új, az emberi test fogalmáról gondolatokat indító projektjének kiinduló helyzete. Az emberi test mindig is a múló századokat reprezentálta, és a művészet oly sokféleképpen kötelezte el magát az emberi téma mellett, alkalmasan láttatva azt, míg a művészek a testet hüvelyként és erős projektorként aknázták ki. A darab az olasz művészet történetének megközelítésébe, egy, az ember újra saját tudatára ébredését jelentő reneszánsz korban kezdődő és a korabeli valóságig eljutó utazásba ágyazódik.

Alkategóriák