
|
Magyar Nemzeti Balett Magyarországon a balettművészet több mint kétszáz éves múlttal rendelkezik. Már a XVIII. században rendszeresen tartottak balettelőadásokat a főúri kastélyok színházaiban. A XIX. században társulatok alakultak, amelyek országszerte és külföldön is felléptek, majd nemsokára állandó otthonra találtak a Nemzeti Játékszín és a Pesti Magyar Színház színpadain. Az igazi fordulat 1884-ben következett be. Ekkor nyílt meg a budapesti Operaház, amely a magyar balettművészet központja lett. Bár Magyarországon napjainkban már több kiváló balettegyüttes működik, a Magyar Állami Operaház balettegyüttese, a Magyar Nemzeti Balett jelenleg is az ország első számú együttese, és - nem túlzás állítani - az európai balettművészet egyik fellegvára. Az 1884-ben működő operaházi balettegyüttes nem sokban hasonlított a maihoz. A balettkar hatvan főből állt: harminc kartáncosnőből és harminc rendszeresen szereplő balettnövendékből. Élükön két olasz és négy magyar szólista állt. Az eddig felsoroltak kivétel nélkül nők - a megnyíló Operaháznak egyetlen egy, Milánóból szerződtetett férfitáncosa volt. A budapesti balettművészet fejlődésének kezdeti évtizedeit három lényeges tényező határozta meg. A tánctechnikára és a képzésre az olasz iskola volt kiemelkedő hatással, a színpadi ízlés alakulásában a közeli Bécs volt a minta, és mindemellett - a kezdetektől fogva - erős igény jelentkezett a magyar nemzeti táncművészet kialakítására.
1996-tól 2005 augusztusáig az együttest ifj. Harangozó Gyula igazgatta, aki - elődeihez hasonlóan - feladatának érezte az egyedülállóan sokszínű repertoár ápolását és továbbfejlesztését. Ennek érdekében olyan kiváló koreográfusokat hozott Budapestre, mint a francia Myriam Naisy, az amerikai Judith Jamison, az olasz Renato Zanella, az amerikai-ír William Forsythe, a holland Hans van Manen és a cseh Jiři Kylián. A külföldiek mellett magyar koreográfusok is lehetőséget kaptak, gondoljunk csak Pártay Lilla legismertebb nagybalettjeire (Anna Karenina, Wolfgang AMADEUS Mozart), Keveházi Gábor nagy sikerű Zorbájára vagy Egerházi Attila egyfelvonásosaira. 2004-ben a budapesti Erkel Ferenc színházban zajlott le ifj. Harangozó Gyula balett-musicaljének, a Hófehérke és a hét törpének a világpremierje. A darab kiváló koreográfiája, megkapó és fülbemászó zenéje valamint a gazdag, látványos, korszerű technikájú díszlet egész családokat vonz: a nagymamától az unokáig mindenki élvezi. 2005. augusztus 1-jétől a Magyar Nemzeti Balett igazgatója minden korok legkimagaslóbb magyar balett művészeinek egyike, Keveházi Gábor Kossuth-díjas Kiváló Művész, számos nemzetközi díj nyertese, a Pécsi Balett korábbi igazgatója.
Képgalériák:
Kapcsolódó cikkek: Gyász SZENVEDÉLY Spanyolországi turnéra utazik a Magyar Nemzeti Balett A 3 Bartók bemutatója az Operaházban Vallomások Wayne Eagling Budapestre érkezett "Seregi" ifj. Harangozó Gyula - Kocsák Tibor: Fodor Antal - Johann Sebastian Bach - Presser Gábor: Seregi - Hacsaturján: Spartacus Merre visz az út? Új utakon Koreográfusok Estje Beszélgetés Kun Attilával Pécs után Négyet egy tempóval
Elérhetőség: Magyar Állami Operaház - Balettiroda Magyar Állami Operaház
A Magyar Állami Operaház hivatalos weboldala: www.opera.hu |
A magyar nemzeti balettművészet kialakulása hosszú időszak eredménye volt, és kellett hozzá a kiemelkedő tehetségű alkotóművész: Harangozó Gyula. Az Operaházban 1936-ban mutatták be a Csárdajelenetet, Harangozó első színpadi művét, amely mérföldkő a magyar balettművészet történetében. Munkásságával Harangozó Gyula lett a magyar nemzeti balettművészet megalapítója. Számtalan egyfelvonásos és egész estés balettet koreografált, amelyekben a magyar néptánc elemeit sikeresen ötvözte a klasszikus balettal, kiváló dramaturgiai érzékével élvezetes színházi produkciókat hozott létre, és bebizonyította, hogy a színpadi tánc eszköze alkalmas a különböző figurák, karakterek ábrázolására. Kiemelkedő műveit a Magyar Nemzeti Balett társulata ma is sikerrel játssza. A repertoár állandó darabja a Coppélia, a Furfangos diákok, a Seherezádé, a Térzene és a Bartók Béla zenéjére koreografált, A csodálatos mandarin című egyfelvonásos. Ez utóbbi mű Európa számos, jelentős balettszínpadán öregbítette a magyar balettművészet hírnevét.









