|
Honvéd Együttes
E sajátos szimbiózishoz az utóbbi években újabb szövetségesek társultak: a nemzetközi rangú Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, az Auris Operatársulat és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság. Ezzel a kiterebélyesedett kapcsolatrendszerrel szinte operaház-méretű formáció jött létre, melyben zenészek, táncosok, énekesek működnek együtt. Ám ez a szimbiózis ennél sokkal többre képes: az egyes tagozatok nemcsak közösen lépnek színpadra, hanem valamennyi önálló repertoárral is rendelkezik, saját műsorrend szerint is tevékenykedik. Az Együttest az is megkülönbözteti a hagyományos operaházaktól, hogy sosem volt, s ma sincs saját színházépülete, vagy hangversenyterme. A társulat azonban e szükségből erényt kovácsol: az országot és a világot járó tagozatok rendkívüli mozgékonyságra tettek szert, s az együttesi műsorpolitika eleve nagyfokú szabadságot engedélyez. A tagozatokat kísérő-kiszolgáló műszaki személyzet is nagy tapasztalatokkal rendelkezik a legkülönbözőbb helyi színpadi adottságok, lehetőségek működtetésében.
A Honvéd Együttes és "társult szövetségesei" - a Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, az Operatársulat és a vegyeskar - az általuk képviselt társművészetek szimbiózisa révén egészen különleges, Magyarországon egyedülálló művészi közösséget alkotnak: páratlan műfaji sokféleséget, magas kvalitású közös produkcióikban pedig rendkívüli szuggesztivitást és nagyformátumú látványosságot nyújtva a hazai és a külföldi közönségnek.
A Honvéd Együttes tagozatai: Honvéd Táncszínház és zenekara Honvéd Férfikar Honvéd Kamaraszínház
Vezetés: Ügyvezető igazgató: Aranyos Károly Művészeti menedzser: Hollerung Gábor Gazdasági vezető: Závodszky Péterné Kulturális menedzser: Turcsányi Ildikó
Tagozatvezetők: . A Honvéd Táncszínház művészeti vezetője: Zsuráfszky Zoltán Tánckarvezetők: Lengyel Szabolcs, Valach Gábor Zenekarvezető: Árendás Péter . A Honvéd Férfikar vezető karnagya: Drucker Péter . A Honvéd Kamaraszínház karvezetője: Kátai István
Honvéd Táncszínház
A Honvéd Együttes 2007. szeptember 1-től nonprofit kft-vé történt átalakulása jelentős változásokat eredményezett. A korábban önálló szervezeti egységként működő két hivatásos tánckar - a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes - megőrizve a korábbi repertoárt, egyben kísérletező, új utakat keresve Honvéd Táncszínház néven egyesült, művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán koreográfus lett.
A már korábban is a Honvéd Táncszínház nevet viselő társulat a bartóki-kodályi szellemiség jegyében 1982-ben született. Ahogyan Bartók Béla és Kodály Zoltán kiemelte a népzenét a maga autentikus megjelenéséből, s bevezette a koncertdobogóra, ugyanúgy tett e táncszínház létrehozója, Novák Ferenc koreográfus-rendező: a néptánc mozgásanyagából szuverén színpadi drámákat teremtett. Ehhez fiatal alkotótársakat nyert meg: tánctörténeti lépésként a Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatának szinte teljes végzős osztályát "csábította" a Honvédhez, s zenei kísérőnek megalakította a Hegedős együttest. Táncszínházi dramatikus műveivel Novák valóságos iskolát teremtett, s köré sajátos alkotóműhely is szerveződött, ahol sok fiatal, pályakezdő koreográfus kap bemutatkozási lehetőséget. A tanítványok közül többen is merész kísérletekre vállalkoznak az autentikus mozgásanyagból már expresszív formavilágot vagy akár szürreális tánckölteményeket alkotva. A Honvéd Táncszínház "anyanyelve" a Kárpát-medence néptánckincse, melyből a nagy-formátumú táncdrámáktól a népi vígjátékokig, a klasszikus tragédiáktól a mesedarabokig a sokféle repertoár építkezik. Valamennyi közös jellemzője - az "anyanyelv" mellett - a szinte rendkívüli dinamika, a táncosok virtuozitása, a színpadképek látványossága, s az eredeti népi viseletek színpompás gazdagsága. Nyilván nem véletlen, hogy a világhírű táncművész, Pina Bausch táncszínháza jubileumi születésnapjának nemzetközi megünneplésére a Honvéd Táncszínházat hívta meg Wuppertalba. A Honvéd Táncszínház az utóbbi évtizedekben világjáró együttessé vált: így a magyar kultúra reprezentánsaként a táncosok adták a sevillai és a lisszaboni világkiállítás nemzeti programját, bemutatkoztak a világ legkülönbözőbb fesztiváljain Montpellier-től Mexico City-ig, Thesszaloniki-től Johannesburgig. Csak az utóbbi 5 évben 43 alkalommal jártak 19 országban, többek között Svédországban és Kínában, Izraelben és Ausztráliában.
Az 1958-ban alakult Budapest Táncegyüttes első művészeti vezetője Molnár István volt. A kolozsvári születésű testnevelő tanár Párizsban megismerkedett a francia avantgárd táncművészettel, majd hazatérve erdélyi és magyarországi néptáncokat kezdett gyűjteni. Molnár István, a magyar néptánc meghatározó személyisége, 1970-ig vezette az együttest. Ebben az időben Vavrinecz Béla irányította a zenekart, Toki Gyula pedig vezetőprímása volt. Az együttes munkáját Daróczi Bárdos Tamás segítette. Molnár Istvánt Simon Antal pécsi koreográfus, Rábai Miklós tanítványa követte, aki csaknem 200 koreográfiával gazdagította az együttes repertoárját, s a hagyományos kísérő zenekar mellett ő alkalmazta először az autentikus népzenét a Jánosi zenekar szerepeltetésével. Munkáját 1976-tól Kricskovics Antal segítette, aki 1990-ig az együttes művészeti vezetője volt. Azután Janek József irányította a társulatot, majd 1991 őszétől Zsuráfszky Zoltán lett az együttes művészeti vezetője. A Budapest Táncegyüttes 1998-tól a Magyar Állami Népi Együttes táncegyütteseként tevékenykedett. 2001-től szervezetileg a Honvéd Együtteshez tartozott, megőrizve teljes művészi önállóságát és művészi céljait: a népi hagyományok ápolását, újraértelmezését és színpadra alkalmazását. Az együttes gyakran vendégeskedik külföldön is. Az utóbbi idők legjelentősebb külföldi szereplései között tartja számon az 1995-ös japán turnét és a Columbia Artists szervezte 2000-es, Egyesült Államokbeli "nagy körutazást": 6 hét alatt 29 előadást tartott a társulat az USA különböző nagyvárosaiban, s a "Csárdás! - A Kelet tangója" című műsorukat 32 ezer néző látta. Ugyancsak emlékezetes a 2003-ban lebonyolított mexikói vendégszereplés: három hét alatt 15 előadásra került sor.
A Honvéd Táncszínház és zenekara műsorán tartja mindkét tánckar korábbi előadásait, mindezek mellett közös produkciókat is létre hoznak, mint például az Egri csillagok, vagy monumentális Monarchia.
A Honvéd Táncszínház előadásai rendszeresen láthatóak a Nemzeti Táncszínházban és a Művészetek Palotájában. |
