A kezdet

1954-ben talán húszan, húszonketten kezdtük. Ma már gyermekegyütteseinkkel együtt több, mint kétszázan vagyunk, így reménykedhetünk, hogy műhelyünk szelleme, otthont adó melege nemzedékeken át öröklődik.
Együttesünk a kezdetektől a magyar néptánckincs színpadi megjelenítésének útjait keresi. A néphagyomány számunkra nem csupán történeti dokumentumgyűjtemény, archív anyag, hanem újabb és újabb néptáncalkotások forrása.
A népművészet értékeinek kimeríthetetlen gazdag tárházából meríteni és a magyar népzene, néptánc sokszínűségét, táji változatait megeleveníteni a színpadon, ez együttesünk munkájának értelme és szépsége.
A Bihari János Táncegyüttes alapítója, Novák Ferenc koreográfus mondta e szavakat az együttes 40 éves fennállásakor.

Névadónk, Bihari János Nagyabonyban született 1764. október 21-én, s 1827-ig kápráztatta el a világot művészetével. Apja is hegedűs cigány volt.1801-ben Pestre ment, ahol megalakította híressé vált zenekarát. Nyugtalan vándoréletet élt. Bécsben is járhatott, ahol több műve nyomtatásban is megjelent. 1818 körül többször megfordult Veszprémben, Ruzitska Ignácban pártfogóra és barátra talált. Fénykora az 1820-as évek elejére tehető, azután pályája lassan lehanyatlott. 1824-ben eltörte bal karját és ez véget vetett virtuóz pályájának. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorára magára hagyatva élt.

A 19. század elejének legkiválóbb zeneszerzője és előadóművésze, a verbunkos stílus legjelentősebb képviselője volt. Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika virtuóz triászát alkotta. A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is Ő a szerzője. Balatonfüred volt a 19. sz. első felében a kiröpítő fészke annak a verbunkos zenének, amelynek Bihari is képviselője. A Balatoni Panteonban ezt emléktábla örökíti meg, amelyen Csermák és Ruzitska neve is szerepel.

"Igaz, hogy főképp nyelvében él a nemzet, de bátran adhatni hozzá azt a kifejezést, hogy él zenéjében és táncában is"

Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai (1922)