Az előadás a megbékélésről és megszabadulásról, a belső utazásról mesélő Vihart, Shakespeare egyik legbölcsebb drámáját választotta inspiráló forrásként. Ahogy a darabbéli viharban összekuszálódnak a sorsok és az emberi kapcsolatok, úgy kavarognak a Vihar motívumai és hangulatai a Közép-Európa Táncszínház több hónapon át és számos alkotó közreműködésével készülő, emblematikusnak szánt produkciójában.
A Dán Királyi Balett a világ egyik legrégebben alapított balett társulata. Az együttes a Dán Királyi Színház 1748-as megnyitásával indult el - majd 1771-től kezdett szervezetten működni, egyfajta reakcióként az akkor nagy népszerűségnek örvendő francia és olasz táncstílusok hatására. A társulat leghíresebb vezetője és koreográfusa August Bournonville volt. Magyarországi vendégszereplésükön a Tavaszi Fesztivál programjaként az Operaházban és a Művészetek Palotájában is fellépnek.
A legenda szerint Kacusika Hokuszai, a 19. század legjelentősebb japán festője egy alkalommal egy kakas megfestésére kapott megrendelést. Hónapokkal később, amikor a megbízó megjelent, hogy a képet átvegye, Hokuszai csak annyit mondott: „Még nem készült el a kép.” A türelmes megrendelő újra és újra eljött, de a válasz mindig ugyanaz volt. Végül, tíz év múltán, amikor a megrendelő újra megjelent, Hokuszai kitett egy üres vásznat, és néhány másodperc alatt megfestette a kakast...
Hiller István kulturális miniszter március 15., az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át Budapesten. Átadásra kerültek az idei Harangozó Gyula díjak is, valamint számos szakmabeli kapott állami kitüntetést.
Eldad Ben Sasson nyolc éven keresztül az Ohad Naharin vezette BatSheva Tánctársulat tagja volt. Számos koreográfussal dolgozott együtt, köztük Mats Ekkel, Paul Nortonnal, Yoshifumi Inaoval, Orjan Anderssonnal, Ivo Van Sweetennel, Noa Darral, Sharon Eyallal és másokkal. Eldad kimagasló táncosi kvalitásairól legutóbb az Andersson Dance társulat Ready to Explode című előadásában győződhettünk meg Budapesten a Trafóban.
A budapesti Trafó Kortárs Művészetek Háza 2010. május 14.-16. között nemzetközi konferenciát szervez A koreográfia vége? címmel, amelyre várja a szakmai érdeklődők jelentkezését. A konferencia elsősorban a kortárs koreográfia elméletéhez és gyakorlatához, valamint a koreográfusi szerep értelmezéséhez kapcsolódó témákat kívánja körbejárni és megvitatni, elsősorban a közép-európai régióra összpontosítva.
A Duna Művészegyüttes legújabb előadása 2010. március 12-én 19 órakor ismét látható a Művészetek Palotájában. A balkáni – bolgár, török, görög, román – és magyar táncokból felépülő produkció magában hordozza az autentikusság jegyéit, ugyanakkor innovatív szellemisége, modernsége a mai színházi elemek egyenrangú társává emeli a néptáncot és a népzenét. Korszerű feldolgozásai nem csorbítják ezek értékét, sőt éltetik és élővé teszik.
Egy alkotócsoportot közös munkára: együttgondolkodásra, együtt-alkotásra hívott a Közép-Európa Táncszínház. A felkért koreográfusok és zeneszerzők – akik Shakespeare A vihar-ját választották inspirációs forrásnak – a műből kiindulva és attól elrugaszkodva kezdtek kommunikációba egymással, illetve a mű motívumhálójával.
2004-ben nyílt meg Párizsban Franciaország Nemzeti Táncközpontja (Centre National de la Danse, CND). Az intézmény, fő profiljának megfelelően, többféle módon támogatja és segíti a kortárs táncművészetet: helyet ad tánckurzusoknak, koprodukciós partnerként előadások létrehozásában vesz részt, produkciókat fogad be és tematikus könyvtárat is működtet. Néhány év kihagyás után, február 24-én, 25-én és 26-án, Párizsban itt lépett fel a Frenák Pál Társulat.
Két férfi, lépések és formációk vibráló csendekkel pontozott, hipnotikus füzére,a kar és a kéz Gatra igen jellemző rajza, két lélegzetelállító koreográfia, előbb Schubert, majd Gustav Mahler, Riad al Sunbati és a The Beatles zenéjére. A Franciaországban élő izraeli táncművész, a tiszta tánc műfajában alkotó koreográfus Emanuel Gat alig egy évvel nagy sikerű vendégjátéka után ismét Budapestre érkezik.
