A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

Részletek

Az Egri Gárdonyi Géza Színház Tánctagozata (GGTánc Eger) idén is a legjobb táncegyüttesek közül választott fellépőket október 16. és 20 közötti fesztiváljára. Az idei program szakmai partnere a Nemzeti Táncszínház.

Részletek

A Magyar Nemzeti Galéria, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Nemzeti Táncszínház a művészeteken átívelő, egymásba kapcsolódó programsorozatán keresztül egyszerre látogatható koncert, táncelőadás és kiállítás.

Részletek

„Hiszen erről volna szó: egymás és önmagunk megértésének lehetőségeiről (lehetetlenségéről) és mégis, mégis: a módozatairól, a megcsontosodott énképekről (nemzeti kontra európai identitás), régi előítéletekről, vagyis frissítésre váró közhelyekről. Ezt teszi a Raped Europeans: fölráz, frissít, kérdez, komolyan vesz, fittyet hány, nem mellesleg szórakoztat, megnevettet.“

Részletek

Itthon kevésbé ismert, külföldön viszont ismert és elismert magyar koreográfusok előadásait láthatja a közönség az elkövetkező hetekben a Trafó Kortárs Művészetek Házában. Október 11-12-én a Berlinben élő táncos-koreográfus, Salamon Eszter Mesék a testtelenségről című darabját hozza el a Trafó-ba. Október 18-19-én pedig Nagy József, a Trafó igazgatója lép fel a Szelevényi Ákossal közös Hollók című előadásával.

Részletek

Magyarország egyik meghatározó kortárs táncegyüttese filmbemutatóval, DiverZity című új előadásának premierjével és a Bankett című, Lábán-díjas előadás felújításával ünnepli működésének két és fél évtizedét. A TranzDanz produkcióról-produkcióra újjászerveződő, megújuló társulat, ahova Kovács Gerzson Péter koreográfus, látványtervező a klasszikus balett, a kortárs tánc és a néptánc legtehetségesebb szólistáit, művészeit hívja meg. Zenész társai szintén a zenei élet legkülönbözőbb területeiről érkeznek: az elektronikus zajzenétől a neoklasszikus kortársig, az akusztikus ethno-jazztől az innovatív DJ-kig, a népzenétől a korabarokkig.

Részletek
Gergye Krisztián Társulata bemutatja:

Gergye Krisztián alultáplált, szórakoztatóipari tevékenység-est sorozata, minden műfajtól függetlenül, minden alkalommal más és más vendégművésszel. Minden hónapban egyszer, amikor egy független színház rendszerint felborul, mármint térileg, és konkrétan a Bethlen téri, mármint mint színház, amint felborul … mindez mára olyan mindennapos … mondhatni közhely … de itt legalább tudhatóan csak egyszer egy hónapban, jelesen októbertől … rendszeresítve.

Részletek

Számtalanszor elképzeltem már olyan táncot, ahol nem csak látáson mintegy érzékcsere által lehet tudomást szerezni az érintésről, hanem maga a bőrfelület, a tapintás aktusán át is részei lehetnek a nézők a befogadásnak. A Japán hét keretében vendégszereplő BATIK társulat darabjának címe is Shoku, vagyis érintés. Az érintés pedig leginkább a kapcsolatfelvételről szól, értsük azt fizikálisan vagy metaforikusan, egymás, önmagam és a határok megtapasztalását is jelenti egyúttal. Vagy legalábbis nagyjából ilyen előfeltevéseink lehetnek a cím alapján.  

Részletek

Mindig is meglep, milyen meglepően kortárs műfaj a butoh. Döbbenetes, hogy mozgásanyagában és filozófiai hátterében milyen ősire, kiforrott tradíciók láncolatán át ránk hagyományozódott bölcsességre emlékeztet. Pedig a robogó modern kor művészeti találmánya, mint például a performansz és társai, s szintén hozzájuk hasonlóan alig néhány évtizedes, de gazdagon szétburjánzó múltra tekint vissza.

Részletek

Hat éven át dolgozott a Trafóban, és bár a nemzetközi „szakmai életpálya modell” szerint éppen fordítva kellett volna történnie, 2012 óta a Frenák Pál Társulat művészeti menedzsereként dolgozik. Cycle-elmélet, brand, kommunikáció, merchandising, stratégia – a nemrég az Egyesült Államokban járt Juhász Dóra ezekhez hasonló fogalmak mentén gondolkozik a társulat működtetéséről és „eladásáról”, miközben a legváratlanabb helyzetekben is helyt kell állnia, és ha úgy adódik, néhány pillanat alatt fájdalomcsillapítót kerítenie a táncosoknak.

Részletek

Földszínű, fűző-motívummal tűzdelt jelmezek, afro-amerikai mozgásvilág, szoláriumként világító téglalapok. Hagyományosan nem ez jutna eszünkbe a reneszánszról, a humanizmusról, Janus Pannóniusról.  Egy antropomorf, ám az előadásnál valószínűleg visszafogottabb, harmónia-kedvelő, latin eredetű kultúrát képzelnénk inkább, ha az irodalomkönyvek tanítása mentén haladna képzeletünk. Bozsik Yvette azonban a Mars kultusz görög eredetét dolgozza fel, ha a nietzschei felosztáshoz ragaszkodunk, mely ez esetben kitűnően alkalmazható, akkor annak is inkább a sötétebb, zabolátlanabb, zsigeribb azaz dionűszoszi oldalát ragadja ki.

  1. Batik (J): Shoku / Érintés
  2. Szkéné Színház – Feledi Project: Öngyilkos érzelmek
  3. Felhőtündér
  4. Budapesti bemutatót tart a Győri Balett
  5. CompagniaKha: Yo soy azul