A kiállítás apropója, hogy 18 éves lett a MU Színház, a rendszerváltás utáni Budapest első, független, kortárs befogadó színháza. Nem kerek évforduló, de fontos fordulópont. Összegzés és egyben egy korszak lezárása. És valami új kezdete…A kiállító fotósok az elmúlt közel két évtizedben rengeteget dolgoztak a MU-ban, százféle művészeti eseményt, akciót, előadást, táncot és színházat örökítettek meg, egy színes, multikulturális hely mindennapjait. A kiállítást a MU Színház előző évadban elhunyt egyik alapítója, művészeti vezetője, Leszták Tibor emlékének ajánljuk.
Ebben a városban mindenki siet; a munkások, a kereskedők, a politikusok, az újságárusok, a munkanélküliek; mindegyik a maga zárójelében, a maga szegletében, a maga árnyékában, lehalkított hanggal. Ha valaki megkérdezi tőled, hogy mennyi az idő, válaszolsz neki? Ha valaki elesik az utcán, felsegíted? Ha valaki elkéri az apród, odaadod neki? Egy csapda lehet, egy kelepce. Mindig Coca-Cola.
Öt lány rezdülései egymástól független, de mégis kapcsolatban lévő jelenetekben. A koreográfia olyan, mint egy óramű, az alkatrészek, kerekek állandóan forognak, nem állnak meg soha, még akkor sem, amikor a szereplők mozdulatlanok – mindig aktív jelenlét van benne. Találkozások egy zárt térben, egy zárt világban.
A tütüje tollait elhullató haldokló hattyú, a sikertelenül kitartott pózból dominóként eldőlő balerinák, az eltévesztett, színpadon korrigálandó pozíciók, a szinte láthatatlan féltékenységi játszmák mind részei lehetnének, láthatóan vagy láthatatlanul, egy komolynak szánt balettelőadásnak. A világhírű társulat éppen ezekkel fémjelzi legendás produkcióinak stílusát, amelyeket komolytalannak szánnak, végtelen komolysággal.
Az 1994-ben alapított táncművészeti díj célja azoknak a táncművészeknek a népszerűsítése, akik hazánk táncművészetét legméltóbban képviselik mind a magyar, mind a külföldi színpadokon. A díj – alapítása óta - a kiérlelt, nagy tradícióval rendelkező táncágazatokat és a fiatal, de pályájukon már beérett művészeket jutalmazta. Ez a koncepció az elmúlt 18 év folyamán nem változott.
Tommi Kitti táncos és koreográfus Finnország egyik vezető kortárs táncművésze. Három évtizedes karrierje során többek között a Cullber Ballet-ben, a Helsinki City Theatre-ben, a Raatikko Társulattal és a Finn Nemzeti Balettben is táncolt. Koreográfusként több, mint 40 darabban dolgozott Finnországban és külföldön egyaránt.
A Közép-Európa Táncszínház jelenlegi társulatának tagjaival újította fel Duda Éva 2007-es előadását, mely a Kairói Nemzetközi Kísérleti Színházi Fesztivál vendége is volt.
Hosszú, súlyos betegség után, április 16-án hajnalban elhunyt Falvay Károly, táncos, koreográfus, szakíró. Temetéséről később intézkednek. Falvay Károly mérnöki egyetemi tanulmányai alatt ismerkedett meg a néptánccal 1942-ben. Mestere Molnár István volt, akinek később asszisztense és munkatársa lett. Egész életét a magyar néptánc kutatásának és színpadi művészi feldolgozásának áldozta.
Két alkotó és két koreográfia ad testet Beethoven műveinek: kamarazenei darabjainak és a IX. szimfóniának. Bár különböző hangot ragadnak és ütnek meg, mégis létrejön a címben szereplő együttes hangzás. Leginkább azért, mert az elsőt bizonyos értelemben folytatja a második: a kalodába zárt, de szárnyalni vágyó embert a IX. szimfóniára komponált koreográfia szabadítja fel.
A Faun című táncelőadás témaválasztása bizonyos tekintetben folytonosságot alkot Duda Éva korábbi előadásainak világával, ahol a személyiség átalakulásait, emberi és állati, valódi és fiktív oldalak összetalálkozását, konfliktusait és az ebből eredő transzformációkat kutatta a koreográfus. A Faun az állati, misztikus, mitologikus szélsőségek, mesebeli karakterek irányába halad tovább, ahol a fantázia elvarázsolt, egyszerre elbűvölő és néha sötéten fenyegető világa kap nagyobb teret.