A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

Fodor Antal - Johann Sebastian Bach - Presser Gábor:
A PRÓBA


További előadások: 2005. október 7., 12., 13., 19., 20. (19.00), 21. (18.00)

TÖBB MINT KÉT ÉVTIZED UTÁN ÚJRA MŰSORON A PRÓBA

"Az idei évad első bemutatójával végre valóban a zene és a tánc kapja a főszerepet az Operaházban. Mi, több száz művész és a társulat egésze napról napra, estéről estére azon dolgozunk, hogy zene szóljon az Operaházból. Örülök, hogy ma újra művészetről beszélhetünk". - ezekkel a szavakkal kezdte A próba sajtótájékoztatóját Keveházi Gábor, az Operaház balettegyüttesének vezetője.

Az 1982-es ősbemutató óta világszerte nagy sikerrel játszott darab bemutatója 2005. október 5-én, 18 órakor lesz az Erkel Színházban. A felújított balettben Fodor Antal koreográfiájára, J. S. Bach és Presser Gábor zenéjére - váltott szereposztásban - Jézus szerepében Nagy Tamás/Cserta József, Júdásként ifj. Nagy Zoltán/Szegő András, MáriaMagdolna szerepében pedig Keveházi Krisztina/Tsygankova Anna táncol.
A két felvonásos balettet az 1982-es, szintén Erkel Színház-beli ősbemutatója után még tizenhárom évig tartották színpadon. Akkor a főszerepeket Dózsa Imre, Pongor Ildikó és Keveházi Gábor alakították. A címszereplőket bravúrosnak és szuggesztívnek jellemezte a sajtó, a darabot pedig egyöntetűen áttörésként emlegették: �Talán nem túlzás a jövendölés: a következő évad egyik legnagyobb közönségsikere került most bemutatásra.� � írta a Nők Lapja 1982-es bematató után.
Az előadás híre és sikere nem is maradt az országhatáron belül. Az Egyesült Államoktól Indián át Nyugat-Európáig szinte az egész világon bemutatták, műsorára tűzte számos Kelet-Európai színház, még a világhírű, leningrádi Kirov Balett is, s a világ hat televíziója készített filmet az előadásokból.

Fodor-Bach-Presser: A próba

A TÖRTÉNET

Balett-terem, balett-próba. A cél: Jézus megpróbáltatásainak színre vitele. Ám egyszer egy hang jelzi a táncosoknak, hogy a próba véget ért. Nem mindenki távozik a helyszínről, a Jézust alakító táncos még marad és gyakorol. Egyszer csak a Mária Magdolna szerepét táncoló lány belép a terembe, s lassan egy szerelmi kettős bontakozik ki a két ifjú között. A Júdást megszemélyesítő táncos látván ezt a képet, a féltékenységtől elvakultan ront közéjük, és mindkettejükre rátámad.
Itt kezdődik a bonyodalom, ami az üldöztetéstől az áruláson át a halálba torkollik, s a darab végére Mária Magdolna és Jézus, üldözőik áldozata lesz. Az előadás záró akkordjaként megszólal ugyanaz a zene, amely a darab legelején. A táncosok is ugyanúgy érkeznek, beszélgetnek, melegítenek és táncolnak. Majd megmerevednek. Akár új üldözöttek is jöhetnének, minden megismétlődhetne, hiszen bármikor, bárkiből lehet üldözött.
" Magunk sem vesszük észre, hogy naponta feszítjük meg a megváltókat. A kiválasztottakat, akik értünk, a többiekért akarnak tenni valamit, és akik képesek feláldozni értünk önmagunkat. [�]
Úgy éreztem, el kell készítenem egy olyan színpadi alkotást, amely egyfajta rekviem minden jogtalanul üldözöttért. Rockbalettem a szeretetet, az egymásra figyelést lenne hivatva felkelteni. A műfajon belül valami újat szeretnék megvalósítani, olyan katartikus hatású élményt, amely nem kizárólag a balettet kedvelőkhöz szól. A széles értelemben vett közönséghez szeretnék szólni mozgás-színházzal, amelyben minden mozdulatnak külön értelme van. Vállalva benne mindent, ami napjaink története: a kor bűneit, a gyilkosságokat, a szexet, az érzelemnélküliséget."
Fodor Antal
(részlet a Pesti Műsor 1982. május 12-én megjelent számából)

AZ EGYKORI ÉS JELENLEGI SZEREPLŐK A PRÓBÁRÓL

Keveházi Gábor (Júdás /1982/ � az Üldözők főnöke /2005/): "Pályafutásomban annak idején jelentős fordulatot jelentett Júdás eltáncolása, tudniillik addig minden szerepemben pozitív hőst formáztam. Ez volt az első olyan főszerepem, melyben negatív figuraként kellett színpadra lépnem. Ma már visszagondolva, elmondhatom, hogy az egyik legkedvesebb szerepemről beszélünk. Most, huszonhárom év után újra elvállaltam a darabban egy negatív figura eltáncolását: az üldözők főnökét. Két olyan nagyság után táncolhatom el, mint Eck Imre és Fülöp Viktor. Eck Imrét, úgy látszik, sok mindenben követem, hiszen ő alapította azt a Pécsi Balettet, melynek az elmúlt 4 év során igazgatója voltam. Igyekszem méltónak bizonyulni elődeimhez!"

Szakály György (Júdás /1982/ � az Üldözők főnöke /2005/): "A bemutató idején, még Júdásként, csodálkoztam a balett merészségén, a hatalom engedékenységén, és persze örültem, hogy egy fantasztikus sikersorozat részese lehetek. Ma már az üldözők főnökeként kicsit szomorúan figyelem, hogy szűk környezetünkben is egyre élesebben érzékelhető, hogy az intolerancia, a kirekesztés, a másik ember különbözőségének elutasítása mennyi tragédiát gerjeszt a világban. Szeretném hinni, hogy a magunk művészi eszközeivel képesek vagyunk felébreszteni a közönség figyelmét, hogy egymás elfogadása, a másik ember iránti tisztelet még a megoldhatatlan helyzeteken is átsegíti a közösségeket."

Dózsa Imre (Jézus /1982/): "Nagyon szerettem A próba című balettet, öröm volt táncolni benne. Az emberiség örök problémáját, küzdelmét, a jó és a rossz harcát fogalmazza meg a tánc nyelvén, és én lehettem benne az örök jó és a szeretet megszemélyesítője. Zenéje és nyelvezete miatt olyan rétegekhez is eljutott, akik e darab kapcsán találkoztak először a bibliai igazságokkal. A témához ihletten nyúlt Fodor Antal koreográfus és Presser Gábor zeneszerző. Az ősbemutató szereplőiként nagyszerű lehetőséget kaptunk a darabbal, amely nemcsak az Erkel Színházban, hanem sportcsarnokban, országos turnén nézők tízezreihez eljutva bizonyította, hogy egy magas színvonalú táncszínházi produkció igazi közönségsikerre számíthat."

Pongor Ildikó (Mária Magdolna /1982/): "Nagy öröm volt számomra, hogy Fodor Antal A próba című balettje női főszerepének eltáncolását rám bízta a premieren. Pályám első 10 évében túlnyomó részben klasszikus baletteket táncoltam, és így méltán mondhatom, hogy ez a szerep azonban több volt, mint technikai feladat. Mária Magdolna megformálásához komoly hangsúlyt kapott a művészi kifejezés ereje. Fodor balettje mély emberi kapcsolatokról és konfliktusokról szól, amely izgalmas szituációkban manifesztálódik. Egy előadóművész mindig nagyon boldog, ha összetett művészi feladatok elé állítják."

Nagy Tamás (Jézus /2005/): "Fodor Antal Próbájának Jézusát eltáncolni nagy öröm, és talán még nagyobb kihívás. Tíz évvel ezelőtt, a főiskoláról frissen kikerülve egy régi álmom vált valóra, amikor az Erkel Színház színpadán ebben a szerepben mutatkozhattam be. Most, hogy az Operaház vezetése ismét műsorra tűzte a darabot, remélem, hogy Jézust táncolva sikerül egy tíz évvel érettebb és teljesebb produkciót nyújtanom a közönségnek."


Keveházi Krisztina (Mária Magdolna /2005/): �Azt mondják, az ember minden egyes szerepével gazdagodik. Én különösen igaznak érzem ezt A próba női főszerepe esetében. A Mária Magdolnát játszó táncos szerepe nemcsak a balett színpadon ritka, drámai feladat miatt jelent sokat nekem. Megérint a 2000 éves történetbe ágyazott bárhol, bárkivel megeshető jelen találkozása. Az önzés, közöny, erőszak, elnyomás világában a közösség, szeretet, szerelem, összetartozás, áldozat olyan érték, ami mellett az emberiségnek újra és újra hitet kell tenni. Nagyon örülök, hogy - akárcsak édesanyám, Bán Teodóra - én is találkozhattam ezzel a szereppel, melyben minden fontos és mély emberi érzelmet átélhetek és átadhatok a közönségnek. Fodor Antal koreográfiája, Bach és Presser zenéje nagy találkozás. Remélem, az Operaház által ismét műsorra tűzött előadás a bemutató óta felnőtt új generációt sem hagyja közömbösen."

ifj. Nagy Zoltán (Júdás /2005/): "Júdás legkedveltebb főszerepeim egyike. Mindig kedveltem azokat a figurákat, melyek hétköznapi énem ellentétei. Ilyen Júdás, vagy például Jágó az Otellóban, melyek negatív szereplők. Szintén érdekessé teszi a szerepet Fodor Antal dramaturgiája, hiszen a mű cselekménye két párhuzamos szálon fut. Szerepem szerint a balettegyüttes szólistája vagyok, aki a passiójáték próbáira megkapja Júdás szerepét. Természetesen a cselekményben a két jellem hat egymásra, idővel keveredik is. Úgy gondolom minden elkészült mű, koreográfia, szerep premiere, szereposztása etalon, szerepmegformálása, egyéni stílusjegyei komoly hatással vannak a szerepbe, szerepekbe később beálló művészekre. Ez így volt A próbánál is. Keveházi Gábor Júdása komoly hatással volt valamennyi későbbi Júdásra, így rám is."

 

A koreográfiát tervezte, rendezte és betanította: Fodor Antal kiváló művész
A koreográfus asszisztense: Fajth Blanka, Molnár Márta
Színpadkép: Fodor Antal kiváló művész
Jelmeztervező: Schäffer Judit érdemes művész


Jézus Nagy Tamás Cserta József
Mária Keveházi Krisztina Tsygankova Anna
Júdás ifj. Nagy Zoltán Szegő András
Kossuth-díjas, kiváló művész
Üldözők főnöke Szakály György Keveházi Gábor
Kossuth-díjas, kiváló művész Kossuth-díjas, kiváló művész
Gyilkos Túri Sándor Feicht Zoltán
2 apostol Szigeti Gábor Komarov Alekszandr
Liebich Roland Medvecz József
Üldözők Bajári Levente Macher Szilárd
Nádasdy András Komarov Alekszandr
Szigeti Gábor Szakács Attila
Liebich Roland Medvecz József
Üldözöttek Gyarmai Zsófia Castillo Dolores
Somorjai Enikő Soós Erika
Tóth Eszter Juratsek Julianna
Bakó Máté Krusch Richárd
Főpapok Sábli Péter Szigeti Gábor
Apáti Bence Liebich Roland
Fodor Dániel Krusch Richárd
Gefferth Balázs Vékes Roland
Feicht Zoltán Madar Milan

Presser Gábor zenéjének felvételi a Magyar Rádió könnyűzenei stúdiójában, a Hanglemezgyártó Vállalat segítségével készült.
Hangmérnök: Kiss István
Hangtechnika: Schnitzler László
Szcenika: Juhász Zoltán, Resz Miklós