A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

Hacsaturján (1903�1978) kétszeres Lenin-díjas, egyszeres Sztálin-díjas zeneszerző. Ennek ellenére zenéje -különösen két balettje (a Gajane és a Spartacus) - a mai napig töretlen népszerűségnek örvend. A Spartacust 1952-ben komponálta, ám az elvtársi fontoskodás késleltette a darab bemutatóját. Először csak a zenéje aratott sikert (1954), majd 1956-ban a Kirov Színházban állították színpadra. Ezt az előadást Leonyid Jakobszon koreografálta, és alaposan átdolgoztatta Hacsaturjánnal a partitúrát. Két év múlva Igor Mojszejev vitte színre Moszkvában, de az átütő siker elmaradt. Az igazi áttörést Jurij Grigorovics 1968-as moszkvai rendezése hozta meg. Grigorovics megértette Hacsaturján eredeti elképzelését (a Spartacus szimfonikus feldolgozású drámai balettzene, melyben elsősorban a tánc ösztönössége uralkodik), és mindössze a terjengősebb részletek rövidítését kérte a zeneszerzőtől.
A Grigorovics-féle moszkvai premierrel párhuzamosan dolgozott Seregi László a budapesti Operában. Előadásának premierje május 18-án volt (alig egy hónappal a moszkvai után). A Seregi-féle Spartacus balett � a krónikák szerint � a Hacsaturján-darab 19. koreográfiai változata volt. Seregi minden korábbi változatnál erőteljesebben alakította át az eredeti balettet. Új librettót írt, átformálta a számok sorrendjét, összevonásokkal és húzásokkal élt. Hacsaturján a darab sikerét látva Seregi munkájáról az elismerés hangján szólt. A koreográfus a Spartacusért Erkel-díjat kapott, az Operaház tánckara pedig 1969-ben elnyerte a párizsi Nemzetközi Táncfesztivál Aranycsillag-díját. Seregi László koreográfus
A Magyar Állami Operaház vezető koreográfusa, balettmestere, a Burgenlandi Fesztivál Játékok koreográfusa, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.