A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

Bemutató:
2007. március 23. Magyar Állami Operaház
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében

További előadások:
2007. március 24., szombat 2007. március 30., péntek 2007. április 1., vasárnap 2007. április 12., csütörtök 2007. április 13., péntek 2007. április 15., vasárnap

Pártay Lilla közel tíz év kényszerű várakozás után megalkothatta Margaret Mitchell klasszikus regényének balett verzióját, egy három-felvonásos egész estés produkció formájában. A darab hivatalos bemutatója április 12-én lesz, de a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, már március 23-án bemutatják az Operaházban.

 

"Több mint tíz évvel ezelőtt Bartók Concerto-jával együtt adtam be az Elfújta a szél ötletét Szinetár Miklósnak, és az akkori igazgatónak Harangozó Gyulának. A Concerto megvalósult 2001-ben, az Elfújta a szél bemutatására azonban nem kérték meg az engedélyt az örökösöktől, így bár Kézdy Lóránt elkészítette a díszlet-, Schaffer Judit pedig a jelmez- terveket, az akkori bemutató elmaradt. Megvolt egyébként a teljes zenei koncepció, a koreográfiát is elkészítettem mintegy hetven százalékban. Most tehát ez a bemutató érett gyümölcs lesz, hiszen csaknem egy évtizede vár arra, hogy közönség elé kerüljön." Pártay Lilla

A cselekmény

I. felvonás

 

Scarlett O'Hara, az Atlantában a Tara nevet viselő birtokon született 16 éves, gyönyörű lány boldogan várja a majális ünnepét, amikor összejönnek a vidék fiataljai. Gyermekkorából ismeri birtokszomszédjukat, Ashley Wilkest, szerelmes belé és azt hiszi, hogy egyszer majd feleségül megy hozzá.

A majálison derül ki, hogy Ashley saját unokahúgát, Melanie Hamiltont veszi feleségül. Scarlett a könyvtárszobában könyörög Ashleynek, hogy őt vegye nőül, csókra is nyújtja ajkát, de Ashley csak homlokon csókolja, úgy mint egy kislányt. Scarlett, ezen vérig sértődve pofont ad Ashleynek. A könyvtárszoba karosszékében ülő Rhett Butler, akit vendégnek hívtak a majálisra, véletlenül tanúja lesz a jelenetnek, s ahogy látja a gyönyörű lányt könyörögni, azonnal beleszeret.

A majális folytatódik, katonák jönnek toborozni, kitört ugyanis az Észak-Dél háború. A lányok gyorsan párt választanak, mert nem akarnak pártában maradni. Scarlett, Charlesnak, Melanie testvérének adja kezét. Kettős esküvőt tartanak, Ashley Melaniet, míg Charles Scarlettet veszi el. A férfiak bevonulnak. Hamar megérkezik a hír: Charles az elsők között hal meg a háborúban! Scarlett, Pittypatt nénihez utazik felejteni Atlantába, ahol Melanie is él. A városban jótékonysági bált rendeznek, adományokat, pénzt gyűjtenek a beteg katonák hozzátartozóinak. Butler is adakozik, és észreveszi a gyászban is gyönyörű Scarlettet. Táncra kéri fel, nem kis botrányt okozva.

Scarlett, Melanie és Pittypatt néni karácsonyra hazavárják szabadságra Ashleyt. Scarlett nehezen viseli, hogy Ashley Melaniehoz, és nem hozzá jött haza. Sokat segít az ispotályban a beteg és haldokló katonáknak. Ashley, aki visszament a háborúba, rábízza Melaniet. Scarlettre hárul minden nehézség. Butlerért küld a kocsmába, jöjjön, és segítsen neki elmenekülni Atlantából Tarára. Butler segít, félúton szerelmet vall Scarlettnek, majd visszamegy a háborúba. Scarlett, a nagybeteg Melanieval és annak kicsinyével hazaér Tarára. Megözvegyült, teljesen összetört apja az ajtóban várja.

II.felvonás

A háborúban a birtok élelmiszertartalékait kifosztották. Scarlett, apját támogatva keményen küzd Tara megmaradásáért. Végrehajtók jönnek, de Scarlették nem tudnak fizetni. Scarlett, majd később apja elkergeti az árverezőket, de a kialakult helyzetbe az édesapa belehal. Közben a hazaérkezett Ashley, akinek mindenét felégették, Tarán kap menedéket Melanieval. Ashley szenved ettől, és a két szeretett lány Melanie és Scarlett között örlődik.

Scarlett megpróbálja Ashleyt magához láncolni. A szalon bársonyfüggönyéből ruhát varrat, és Atlantába utazik, hogy pénzt szerezzen Tara megmentésére. Elsőnek a börtönben lévő Butlert keresi fel, de ő nem tud pénzt adni, Scarlett testi felajánlkozását pedig nem fogadja el, neki Scarlett szerelme kell! A börtön után Scarlett Atlantában összetalálkozik Mr. Kennedyvel, saját húga vőlegényével - látja hogy a férfi meggazdagodott - elcsábítja, és feleségül megy hozzá, hogy annak vagyonából mentse meg a birtokot. Butler ezt megtudván elkeseredik, hiszen Scarlett megint kicsúszott az életéből.

Scarlett ügyes kereskedő, rabszolgákat vesz fel és Melanie segítségével felcsalja

Ashleyt Atlantába, hogy legyen a fűrésztelep vezetője. Sűrűn felkeresi a férfit, és egy ilyen alkalommal három rab megtámadja. Sam, aki régi inasuk, éppen arra jár és megmenti. Mr. Kennedy, Butler és Ashley csendőrökkel kutatnak a rabok után, eközben egy eltévedt golyó megöli Mr. Kennedyt. Scarlett újra özvegy lett! Igazi önváddal sújtja magát amikor Butler megjelenik, és megkéri a kezét még időben, mielőtt Scarlett megint másnak adná.

III. felvonás

Butler gyönyörű, gazdag palotájában Scarlettnek mindene megvan - mégsem boldog. Újra és újra Ashley után vágyakozik. Butlerrel közös kislányuk Bonny születésekor örömmámorban úszik, de nem akar még egy kisbabát, emiatt kitiltja Butlert a hálószobából. Butler féltékeny, iszik, rátámad a fűrésztelepről, Ashleytől hazatérő feleségére, majd magáévá teszi. Butler elutazik gyermekével, s felkeresi Belle Watlingot, régi szeretőjét, de a nő hazaküldi! Otthon az áldott állapotban lévő Scarlett várja, aki életében először boldog, de erről nem szól. Amikor később közli a férfival a gyermekáldást, az cinikusan reagál. Scarlett pofon akarja vágni, de a lendülettől lezuhan a lépcsőn és valóban elveszíti gyermekét. Butler az eset miatt önmagát vádolja. Törékeny házasságukat már csak kislányuk, Bonny tartja össze. Butler nagy pompával akarja megülni a gyerek születésnapját. Meghívja a város előkelőségeit. Bonny lovaglóruhát és pónilovat kap A bál végére Mammy a karjában hozza a lóról lezuhant, halott Bonnyt. Butler nem akarja tudomásul venni kislánya halálát, a nagybeteg Melanie próbál segíteni, de az ő ereje is elfogy.

Melanie haldoklik, a kétségbeesett Ashleyt Scarlett vigasztalja - Butler ezt félreérti és távozik a szobából. Scarlett most értette csak meg, hogy Ashley rá csupán mint nőre vágyakozott, de mindig is Melaniet szerette, Butlert pedig, aki igazán az övé lehetett volna - elveszíti. Hazarohanva, a távozó Butlerrel találkozik. Felmegy a nap, és Scarlettnek csak a remény maradt, hogy a jövőben újra találkoznak.

Koreográfus: Pártay Lilla
Zeneszerző: Antonin Dvorak, Rácz Zoltán
Közreműködik: Amadinda ütőegyüttes
A zenét átdolgozta: Medveczky Ádám
Libretto Margaret Mitchell regénye nyomán: Pártay Lilla
Díszlettervező: Kézdy Lóránt
Jelmeztervező: Schäffer Judit
Próbavezető balettmester: Metzger Márta, Szakály György

Első szereposztás: Scarlett O'Hara - Popova Aleszja
Ashley Wilkers - Cserta József
Melanie Hamilton - Volf Katalin
Rhett Buttler -ifj. Nagy Zoltán
Mr. Kennedy -Szakály György
Belle Watling - Keveházi Krisztina
Charles Hamilton - Macher Szilárd

Második szereposztás: Scarlett O'Hara - Anna Tsygankova
Ashley Wilkers - Oláh Zoltán
Melanie Hamilton - Radina Dace
Rhett Buttler - Bajári Levente
Mr. Kennedy - Túri Sándor
Belle Watling - Weisz Sára
Charles Hamilton - Apáti Bence

 

Képek az előadásból>>


A balett zenéje

A romantikus, izgalmas, méltán népszerű történethez Antonin Dvořak művei adják a zenei alapot.

Miért éppen Dvořak?

Erre a kérdésre magától értetődően a história adja a választ. A szláv romantika nagyszerű mestere három évet töltött Amerikában, egy New Yorkban működő zenei intézet vezetőjeként, ahol zeneszerzést tanított. Miközben az európai zenei kultúrát oktatta, művészete magába szívta az ottani hatásokat. A néger zene ritmusa és egzotikus dallamvilága, az indián melódiák lágy, nosztalgikus hangvétele mind helyet kapott az ekkor írt művekben.

Szerzőnk mindvégig megőrizte eredetiségét; nem idéz konkrét dallamokat, csak a stílust vette át. A folklór - imitálás mellett helyet kap - például az Új Világ- szimfóniában - a küzdelem, egy idegen világ harsány invokációja. Ennek ellentéte egy másik, de szintén Amerikában komponált kamarazenei alkotás, az F-dúr vonósnégyes, amelynek az utókor (minden tudományos megalapozottság nélkül) a "Néger kvartett" nevet adta. Talán megkapóan kedves játékossága, ritmusa, és virtuozitása késztet erre az asszociációra.

Dvořak zenéjének eleven ritmikussága - az amerikai hatásoktól függetlenül is - kiváló alap a táncra; kifejezésének sokrétűsége pedig minden jellemet és szituációt képes illusztrálni. Az 1889-ben komponált VIII. szimfónia is tartalmaz egzotikus elemeket, pedig szerzője csak három évvel később utazott Amerikába.

A balett zenei anyaga több rétegű. A Dvořak - művek fő vonulatát gyakran követik hangszer-, ritmus- és zajeffektusok hangfelvételről. Mint meghívott vendég, kap helyet az I. felvonás végén Chabrier, fergeteges erejű polonéz-betétével.

Ezeket a különbözőségeket a balett költészete fogja egységes egésszé.

Medveczky Ádám
érdemes művész

 

A könyv és írónője

Nem tudok hasonló jelentőségű regényt megnevezni a magyar irodalomból. Ennek oka főként az, hogy szerencsére polgárháború nem osztotta meg nemzetünket az utolsó pár évszázadban, másrészt pedig országunk kis méretéből adódóan nem voltak olyan jelentős gazdasági /kulturális eltérések, mint a rabszolgatartó Dél, és az iparosodott Észak között (némileg sarkítva a két végletet).
Mitchell művét irodalomtörténeti szempontból nem becsülik sokra (az 1937-ben megkapott Pulitzer-díj ellenére sem), mivel sem nyelvi, sem formai szempontból nem járult hozzá a magasabb irodalom fejlődéséhez, egyszerű lektűr, ami legfeljebb terjedelmével tűnt ki a hasonszőrű művek tömegéből.
Ám hetven évvel az Észak-Dél közötti polgárháború után megfogalmazta / megörökítette mindazt, ami addig hiányzott, a letűnt Dél csillogását és az északiak megszállását, (erről nem igazán hallhattunk még, a külső szemlélő számára 1865 után mintha azonnal helyreállt volna a rend, pedig a valóságban ez nem így volt), a vesztes déliek szemszögéből - ráadásul letehetetlen módon megírva.
Olvasás közben nehéz megválni a történettől és persze a főszereplő Scarlett O'Hara akaratos, nyughatatlan, szenvedélyes, életteli személyétől. Ebben vitathatatlanul nagy érdeme van a magyar fordítónak, Kosáryné Réz Lolá nak (1892-1985).
Margaret Mitchell 1900-ban született az amerikai Délen (Atlanta). Édesanyja a női választójogért harcolt (részben innen eredeztethető Scarlett öntudatos viselkedése), édesapja elismert ügyvéd, és a helyi Történelmi társaság elnöke.
A kislány gyerekkorában számtalan történetet hallott a polgárháborúról és a régi Atlantáról. Tanulmányait édesanyjának 1919-ben bekövetkezett halála miatt szakítja meg, hazatér apjához és testvéréhez. 1922-ben férjhez megy, de két évvel később elválnak.
Második házasságának kezdetekor kezdődik újságírói karrierje is, az Atlanta Journalban megjelenő különböző, Peggy Mitchell álnéven írt írásaival.
Második férje, John Robert Marsh megértő volt Margarettel szemben, erősen támogatta írói ambícióit. Ennek köszönhetően, 1926 és 1929 között megszületett az Elfújta a szél . Kiadót viszont csak hosszas keresés után talált, mivel senkiben nem volt elég bátorság ahhoz, hogy az elsőkönyves szerző ezeroldalas regényét kiadja.
Ezért azután az olvasók csak 1936-ban vehették kézbe a három dolláros könyvet a Macmillan Publishing kiadásában. A könyv minden addigi eladási rekordot megdöntött, és a következő évben Pulitzer-díj kapott.
Míg az olvasók lelkesedtek, a kritikusok mindenbe belekötöttek. Túlságosan déli szemszögből ábrázolja az eseményeket, túlságosan változó a hősnő szerencséje, túlságosan sokszor megy férjhez (akárcsak Mitchell, aki háromszor kötött házasságot), no és persze a rasszizmust is a fejéhez vágták. Angliában a második világháború alatt, Európa többi részén pedig a háború után lett népszerű a könyv és a film (sokan ebből merítettek erőt az újraépítéshez és a mindennapi problémák leküzdéséhez).
Margaret Mitchell az Amerikai Vöröskereszt önkénteseként dolgozott a világégés alatt. Tevékenységének köszönhetően a francia Vimoutiers város díszpolgárává választották. Mitchell több könyvet nem írt, regényének folytatása (Scarlett) 1992-ben jelent meg, de az elkövető Alexandra Ripley sem a hangulatot, sem Scarlett alakját nem tudta a korábbi színvonalon továbbgondolni.
Mitchell 1949. augusztus 16-án, Atlantában halt meg autóbalesetben.

Galgóczi Tamás
www.ekultura.hu