A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

2006. március 31., 19.00 óra Magyar Állami Operaház
2006. április 2., 5., 7., 8., 11., 12.

Román - Bartók: A fából faragott királyfi
Lőcsei - Bartók: A csodálatos mandarin
Bartók: A kékszakállú herceg vára

Koreográfus: Román Sándor, Lőcsei Jenő
Rendező: Szinetár Miklós
Karmester: Kovács János

A kékszakállú herceg várát 1911-ben előadásra alkalmatlannak találta a Lipótvárosi Kaszinó zsűrije. A fából faragott királyfitól Bartók azt remélte, hogy a mozgalmas balett színre segítse szívéhez oly közel álló operáját, amely tőle idézzük: csupán két személy lelki konfliktusát adja és a zene is csak elvontan egyszerű ábrázolására szorítkozott...
Harmadik színpadi művének, A csodálatos mandarinnak budapesti bemutatóját csaknem két évtizedes halogatás után már nem érte meg a szerző.

Bartók Béla örök érvényű triptichonjának részeit utólag kovácsolta eggyé alkotójuk életfilozófiája. Férfi és nő kapcsolatáról üzennek nekünk. Életünk legfontosabb kérdésében vakon döntünk, a királylánynak érdekesebb a sok leleményességgel kifaragott királyfi, mint az igazi. Ám legyen kiválasztottunk akármilyen, maga a szerelem megölhetetlen, csodája megvédhet bennünket is. Csupán - szerelmünkből fakadó - birtokolni akarásunknak kíméletlen ereje pusztíthatja el bennünk a boldogságot.
Bartók színpadi életművének állandó műsoron tartása adósságunk és kötelességünk. Ugyanakkor lehetőségünk, hogy újra meg újra rácsodálkozhassunk: ez a miénk.

(Szinetár Miklós)

A fából faragott királyfi

A királyfi beleszeret egy királykisasszonyba, aki tudomást sem vesz róla. Ekkor megjelenik a tündér, hogy próbára tegye a lángoló szívű szerelmes bátorságát, állhatatosságát. A tündér parancsára megelevenedik a természet: a fák ágaikkal húzzák vissza a királyfit, a patak haragosra duzzadva állja el útját. Azonban őt nem lehet feltartóztatni, de a királylány nem mutat érdeklődést. Ekkor a fiú leszúrja botját, felakasztja rá palástját, majd egy fabábot farag és megkoronázza. Amikor ezzel kicsalogatja a lányt, a Tündér életet varázsol a bábuba. A királylány kettejük közül a fából faragott királyfit választja, megszégyenítve ezzel a királyfit. A lány hamarosan ráeszmél tévedésére, és most már örömmel viszonozná a királyfi érzelmeit. Ahogy a királyfinak, neki is megkell küzdenie az elvarázsolt természet erejével, és ezáltal megtisztulva szerelmesen egymásra találnak.

Koreográfus: Román Sándor
Zeneszerző: Bartók Béla
Szövegíró: Balázs Béla
Díszlettervező: Khell Zsolt
Jelmeztervező: Velich Rita
A koreográfus asszisztense: Rujsz Edit, Sárközi Gyula

A csodálatos mandarin

"Egy apacstanyán három apacs kényszerit egy szép fiatal lányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akikkel ott aztán vigadoznak. - Az első egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a Leány irtózik tőle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrjál keresztül, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el" (Bartók Béla)

Koreográfus: Lőcsei Jenő
Zeneszerző: Bartók Béla
Szövegíró: Lengyel Menyhért
Díszlettervező: Khell Zsolt
Jelmeztervező: Velich Rita
A koreográfus asszisztense: Nagy Zoltán, Venekei Marianna


A kékszakállú herceg vára

Családját, vőlegényét, egész korábbi életét elhagyva Judit bátran követi komor, félelmetes várába a Kékszakállú herceget. A homályban hét bezárt ajtó áll előtte, ezek rejtik a Kékszakállú titkait. A szerelmes asszony most már mindent meg akar tudni a férfiról. Hiába minden ellenérv, Judit sorra kiköveteli a kulcsokat. Az első ajtó mögött kínzókamrát talál, a második fegyvertárat rejt, a harmadik vérfoltos kincseket őriz. A negyedik egy virágos kertre nyílik, de annak is véres a földje. Az ötödik ajtót kinyitva feltárul a Kékszakállú napfényes birodalma, ám csakhamar véres felhő árnya vetül rá. Közben a palota kivilágosodik, a herceg magához ölelné asszonyát, de az tovább keres. A hatodik ajtón át eljut a könnyek tavához, aztán a hetedik ajtó kulcsát akarja. Tudja, oda vannak elrejtve a régi asszonyok, Kékszakáll áldozatai. Elő is jönnek mind a hárman, és befogadják Juditit maguk közé.

Zeneszerző: Bartók Béla
Szövegíró: Balázs Béla
Díszlettervező Khell Zsolt
Jelmeztervező Velich Rita
Karmester Kovács János
Rendező: Szinetár Miklós

Kékszakállú herceg: Rácz István
Judit: Meláth Andrea