Kricskovics Antal
koreográfus, a Fáklya Horvát Művészegyüttes művészeti vezetője.
1929.február 19-én született Garán, Zomborcsevics Márta és Kricskovics Gergely bunyevác szülők gyermeke. Középiskolai tanulmányai befejezése után, felkerült Budapestre, a Testnevelési Főiskolára. A sikeres diplomázás után felvételt nyert a hivatásos SZOT együttesbe Molnár Istvánhoz, majd meghívást kapott a Zágrábi Lado együttesbe, ahol három évig táncolt és koreografált. Gyűjtőmunkáját a volt Jugoszlávia területén kezdte el Dr. Ivan Ivanesan néprajzkutató, koreográfus barátja segítségével. Rengeteg gyönyörű, eredeti anyaggal a birtokában tért haza, Magyarországra. 1959-ben megalapította a Nemzetiségi Központi Táncegyüttest (a mai Fáklya Horvát Művészegyüttes), amit azóta is töretlenül vezet és irányít. Gyűjtőmunkáját itthon folytatta a délszlávok lakta területeken, Vujicsics Tihamérral, aki a zenei anyagot térképezte fel, de emellett számos szlovák, német és román gyűjtése is van ebből az időszakból. A magyarországi görögök együttesét szintén 1959-ben alapította Belojanisz faluban és Budapesten a Paparigasban. l5 éven át párhuzamosan vezette a görög és a nemzetiségi együtteseket. 1959-től a budapesti Szerbhorvát Általános Iskola és Gimnázium testnevelő tanára lett, majd 1976-tól 1989-ig a hivatásos Budapest Táncegyüttes művészeti vezetői feladatát látta el. Ezután nyugdíjba ment, de alkotói munkáját intenzíven folytatta, hiszen évente új művekkel mutatkozik be a Fáklya Horvát Művészegyüttessel. A budapesti Horvát Iskolában Kricskovics Antal által kidolgozott tanmenetből tanítja a néptánc szeretetére, felesége Szilcsanov Mária a diákokat óvodás kortól- érettségiig heti egy tanórában, majd szakkör formájában, három csoportban, alsó- felső tagozatban és gimnáziumban.
1996-ban a Pécsi Horvát Színház Örökös Tagja lett, 2000 óta a Magyar Táncművészeti Főiskola - Címzetes Tanárának nevezték ki. A 47 éves művészi pályája alatt dolgozott a Pécsi Balett, a Honvéd Művészegyüttes, Állami Népi Együttes, Duna Művészegyüttes, a Közép-európai Táncszínház és számtalan amatőr társulatnál. Alkotásai nagy része a folklór és korszerűség jegyében születtek, az egyetemes táncművészet szolgálatában.
Legfontosabb táncszínházi alkotásai:
Kilencen voltak, Szkopje 63, Iphigeneia, Elektra, Oresteia, Pygmalion, Antigone, Dionüszosz, Tékozló fiú, Triptichon a háború és békéről, Carmina burana, Relációk 1, 2, 3, Orpheus és Euridike, Ruzsicsalo, Pólusok, Sabat Mater, Jób, Prometheus, Coriolanus, Paris almája, Agnus Dei, Makar csudra, Médea, Eszter imája, Ráckevi ballada, Allegro barbaro, Mise, Bunyevác lakodalom, Sokác lakodalom, Gradistyei Iakodalom, Dodole, Gemmák, Napmadarak, Judit és Holofemész, Lucidum Intervallum, Héjanász az avaron, Üvöltő Dervisek.
Kitüntetései: 1971 - a Magyar Népköztársaság Munka Érdemrend Bronz Fokozata
1976 - Erkel Ferenc díj,
1979 - a Magvar Népköztársaság Munka Érdemrend Ezüst Fokozata,
1984 - SZOT díj,
1989 - Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díja,
1995 - a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje,
2002 - a Magyar Köztársasát Kiváló Művésze díj,
2004 - a Magyar Köztársaság Állami díja a Kisebbségekért,
2005 - Életmű díj,
2005 - a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje.