A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

Seregi László



Seregi László Budapesten született 1929-ben.
Tizenöt és fél éves korában, amikor a fővárosban elhallgattak a fegyverek, jelentkezett az Iparművészeti Főiskola grafikai szakára. Nem fejezte be tanulmányait, raktárosnak ment a fogaskerékgyárba. 1949-ben táncosnak szerződött a Néphadsereg Művészegyütteséhez. Az együttesben Szabó Ivántól néptáncot, Nádasi Marcellától klasszikus balettot tanult. Hamar megmutatkozott koreográfusi tehetsége: 1952-ben jelentkezett a Kalotaszegi táncok című művel, amelyet 1953-ban a Reggel a táborban követett. 1957-ben szerződtette az Operaház. Az dalszínházban táncosként kezdte, majd balettmester és koreográfus lett. Eleinte balettbetéteket készített operákba. A legsikeresebbek: Faust (1966), Tannhäuser (1967). 1968 az áttörés éve volt: hatalmas sikerrel mutatta be az együttes háromfelvonásos nagybalettjét, a Spartacust. 1970-ben megkoreografálta és A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint. Ezután újabb sikeres, egész estés balettek következtek: Sylvia (1972), A cédrus (1975). 1978-ban egy kiváló egyfelvonásossal jelentkezett, a Változatok egy gyermekdalra című művel. 1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója volt. 1985-től újból jelentős alkotások sorozata indult: a Rómeó és Júliával megalkotta első Shakespeare-balettjét; ezt követte 1989-ben a Szentivánéji álom, majd 1994-ben A makrancos Kata.
Koreográfiáival az Operaház balettegyüttese az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő sikert aratott külföldön. Műveit a világ jelentős balettszínpadain bemutatták és műsoron tartják.

 

Seregi László több hazai és külföldi díj tulajdonosa:
Erkel Ferenc-díj (1969), Érdemes művész (1972), SZOT-díj (1975), Osztrák Nagyérdemrend (1976), Kiváló művész (1978), Kossuth-díj (1980), Magyar Népköztársaság Babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendje (1989), A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003), A Magyar Táncművészek Szövetségének életműdíja (2003).

 

Főbb művei:
néptánc-koreográfiák: Kalotaszegi táncok, Reggel a táborban, táncok a Székely fonóban;

 

táncbetétek operákban és zenés színpadi művekben: Koldusdiák, Tell Vilmos, Elektronikus Szerelem, Faust, Tannhäuser, Macskák

 

film: Életbe táncoltatott lány

 

egyfelvonásos balettek: A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, Air, Városban, Szerenád, Kamarazene No. 1., Változatok egy gyermekdalra

 

nagybalettok: Spartacus, Sylvia, A cédrus, Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, A makrancos Kata.