"... köpcös, kortalan és elolthatatlan tűzgolyó..." - Szále László
-A táncszínházban, mint a valódi színházban tudni kell, hogy mi van a levegőben. Mérlegelni kell, hogy mire van kereslet. -mondja Tata- A magyar Carment készítettük elő a dohányfelfűző lányokkal, mire kiderült, hogy készül további három Carmen. Eltettük későbbre, majd előjön.
Arra a kérdésre, vajon honnan meríti energiatartalékait, meglepetten válaszol:
-Nem hajt semmi, van, aki erre születik? ott van a Jancsó- sosem táncolt, mégis, nézd meg, még mindig dolgozik - mosolyog.
Közben ránk rontanak. Tatával egyeztetni, egyezkedni kell, táncosok és zenészek járnak irodájából ki-be. Ő pedig szervez, tanácsokat ad, próbát intéz. Egyszer azt mondja "Fáradok, na.", de aztán belekezd egy újabb meseszép történetbe átutazott kilométerekről és emberekről, akiket barátainak nevez (sokan vannak), a kezdeti nehézségekről és a hatalmas sikerekről. Közben csillog a szeme, hevesen gesztikulál és én, azért sem hiszem el, hogy fárad. Valami lelkes megszállottság üt át a szavain, ami garantálja táncos tehetségek tucatjainak, hogy mellette mindig lesz tennivalójuk.
Kérdezem, hogyan tudja ennyi tehetséges művész közül kiválasztani a megfelelő embereket
-Válogatni kell -feleli-. A Táncművészeti Főiskoláról jönnek legtöbben, amatőrként pedig csak a kivételesen tehetségesek kerülhetnek be. Folyamatos a megújulás. Ha nem lennének jó barátok, ha nem lenne összetartás, nagy baj történne. Szerencsére nagyon segítik egymást, sokszor maguk a táncosok tartják a rendet: külön próbákat szerveznek maguknak. De kell is a felkészültség, hiszen huszonnégy darabos repertoárunk van.
A Mozgásőrületek című műsor kapcsán nagyon jó visszajelzések érkeztek?
-Azt akartam megmutatni, hogy egy kalotaszegit, vagy egy verbunkost legalább akkora őrület eltáncolni, mint mondjuk a breaket. De a mi táncosaink is tudnak már figurákat, és a breakesek is eltáncolnak ezt-azt. Persze azt nem engedhetem, hogy a táncosok csak úgy próbálgassák a gumiasztalt! Majd elmennek és szakemberek megtanítják őket erre is? A kritikákkal kapcsolatban persze az embernek jól esik, ha dicsérik, amivel dolgozott, de adott esetben nem érdekelnek.
Amikor készülő, vagy már bemutatott darabokról kérdezem, ismét felvillan az a furcsa fény a szemében:
-Foltin Joli két évvel ezelőtt megcsinálta a Lagzit. A zoboraljai folklórból merített. Annál a viseletnél nincs szebb a világon. Absztrakt a sztori: folyik a lagzi, de közben feltűnik a menyasszony leánykori, tinédzser énje, amit csak ő lát. Egészen addig végigkíséri a lakodalmat, míg a menyasszony mellényét nem kezdi gombolgatni. Akkor eltűnik. Többek közt megkapta az Év Koreográfusa díjat. Aztán kitaláltuk, hogy csináljuk meg az előzményeket is, így lett a kétrészes előadás, az Örök szertartás (ezt a Tavaszi Fesztivál utolsó napján láthatják az érdeklődők). A Tízszínvirágot a Tavaszi Fesztivál Rendezőiroda felkérésére készítettük. A tíz belépő ország táncából merítettünk, mindenki lelkes közreműködőnek bizonyult, sok anyagot küldtek. Mi pedig összeállítottuk ezeket. Nem mindig volt könnyű összedolgozni ezt a sokszínű anyagot.
"Mozgó, pattogó jóember, és tehetséges, mint a vihar, a láva. Szeretnivaló, dühöngenivaló, csupa szív és csupa méreg plebejus és paraszt értelmiségi művész..." - Bodor Pál
Közben kitér jövendőbeli terveire is:
-A Marczibányi térre szeretnénk évente egy új előadást, talán havonta négy este játszhatnánk ott. Orosz vagy lengyel darabokat játszanánk, lehet hogy inkább orosz alkotótól, ez a Szkénében kerülne bemutatásra, egyéb avantgárd darabokkal együtt, Novák Eszter vállalja a rendezését. Józsa István megrendezi a Bajazzók persziflázsát, amit ősztől szeretnénk bemutatni a Marczibányi téren.
Még nagyon sokáig tudnám hallgatni a világlátta történeteket, de már egy egész regiment torlódik az ajtóban, úgyhogy hagyom Tatát dolgozni. És ahogy új problémák jönnek, úgy alakul át ismét. Mint aki sosem fárad...
Bangó Kriszta
forrás:
www.honvedart.hu