Dózsa Imre 1941-ben született Budapesten. 1959-ben szerzett balettmuvész diplomát az Állami Balettintézetben, és még ebben az évben debütált a Magyar Állami Operaház színpadán, melynek tagja, majd magántáncosa, 1983-tól pedig balettmestere is lett. 1969-tol öt éven keresztül a Svéd Királyi Balett szólistája, majd 1975-1980 között a berlini Deutsche Oper és a londoni Festival Ballet vendégszólistája volt. Dózsa Imre 1979-ben – még aktív táncosként – az Állami Balettintézet igazgatója lett, ahol közel húsz éven keresztül oktatott és vezette az idoközben foiskolai rangra emelkedo intézményt, aminek 2006-ban rektora, majd professor emeritusa lett. Emellett külföldön is komoly sikereket ért el: balettigazgatója volt a chilei Állami Színháznak, valamint vendég balettmestere volt többek között az Észak Karolinai Muvészeti Egyetemnek és a Svéd Királyi Balettnek.

Fotó: Emmer László

Pár héttel 83. születésnapja előtt elhunyt Dózsa Imre, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncművész, balettpedagógus, balett- és színházigazgató, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, egyetemi tanár, a Magyar Táncművészeti Egyetem jogelődjének korábban főigazgatója, rektora, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, a Táncművészek Társaságának és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Világszövetségének elnöke. A magyar táncművészet újabb óriása távozott, aki a magyar kulturális életben és a táncművészetben pótolhatatlan űrt hagy maga után.

Dózsa Imre balettművészként végzett az Állami Balett Intézetben 1959-ben, majd 1963-ban balettpedagógusként is diplomát szerzett. 1959–1989 között a Magyar Állami Operaházhoz szerződött, 1963-tól magántáncosa lett. Első szerepe a Herceg eltáncolása volt A diótörő című balettben, 1961-ben. Ugyanabban az évben házasságot kötött Szumrák Vera balettművésznővel, akivel élete végéig boldog házasságban élt. Nemrégiben jelent meg róluk egy értékes anyag az origo.hu oldalon.

Dózsa Imre igazi danseur noble-ként 1959 és 1988 között csaknem három évtizedet töltött szólistaszerepekben a Magyar Állami Operaház színpadán, ahol a klasszikus-romantikus repertoár mellett a modern koreográfiákban is emlékezetes alakításokat nyújtott. Az Állami Balett Intézet, majd későbbi Magyar Táncművészeti Főiskola vezetőjeként és balettmesterként két periódus alatt összesen két évtizedig irányította a táncművészek nemzedékeinek felnevelését 1979 és 1991, majd 1997 és 2006 között.

1968-ban fél évet töltött ösztöndíjasként a leningrádi Kirov Balettnél (ma: Szentpétervári Mariiinszkij Színház). 1969–1974 között a Svéd Királyi Balett szólistája, míg 1975-1980 között a berlini Deutsche Oper és a londoni Festival Ballet vendégszólistája.

Dózsa Imre - Pártay Lilla, Magyar Állami Operaház

A magyar balett doyenjének emlékezetes szerepeiből 80. születésnapja alkalmából ünnepi műsor készült, amelybe klasszikus, neoklasszikus szerepeiből válogattak koncertszámokat. Az Erkel Színházban rendezett gálaeseten megelevenednek többek közt A rosszul őrzött lány, a Párizs lángjai, a Seherezádé és a Spartacus pas de deux-i, de a Dózsa Imre Mahler zenéjére készített, Adagietto című koreográfiája is látható volt.

A Magyar Táncművészeti Egyetem professor emeritusának nevét viseli az egyik legrangosabb, a Kulturális Minisztérium által kiírt, a táncművészek szakmai munkáját támogató ösztöndíj,

Számos díja és elismerése közül kiemelkedik a 2019-ben neki ítélt Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal, amelyet 41 évvel Kossuth-díja után vehetett át. A több mint négy évtizedes időtávlat is jelzi, hogy a magyar táncművészet egyik korszakos egyénisége távozott.

Dózsa Imrét a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Magyar Állami Operaház és Magyar Táncművészeti Egyetem is saját halottjának tekinti.

Isten Önnel Mester!

Forrás: mte.eu