A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

Részletek

Gold Bea Kések háza című táncjátéka az eredeti műtől való jelentős elhajlások, történethűtlenségek okán leginkább szabadparafrázisként definiálható. A táncdarab ezúttal egy verbális aktussal nyit, amely rögtön kettős értelmet nyer. Egy férfihang (Kövesdi László) dadogva, nyökögve, szaggatottan kiejti az alábbi mondatot. „Öt lányom volt, de mindegyik csúnya.”

Részletek

A vörösiszap-katasztrófa idején a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói éppen Kínában jártak: FuZhou-ban, Pekingben és Sanghajban vendégszerepeltek magyar néptáncokból, valamint klasszikus és modern balettekből összeállított programjukkal. A Dózsa Imre és Szakály György által vezetett 20 fős csoport már kint értesült a katasztrófáról, de csak hazaérkezve kaphatott teljesebb képet arról, mekkora is a baj. Gyorsan megszületett az ötlet: a táncosok leginkább a táncukkal tudnak segíteni, tehát  jótékonysági előadást tartanak.

Részletek
Október 19-én este 8 órás kezdéssel látható Marc VanRunxt neves flamand koreográfus Lamentatio című előadása a SÍN Kulturális Központban. Marc VanRunxt táncos, koreográfus, dramaturg, kísérletező művész, különböző összművészeti projektek értelmi szerzője és társalkotója. Táncosként több mint 20 éve van a pályán és olyan világsztárokkal dolgozott, mint Jan Fabre. Az előadás -  a szervezők szerint - kihagyhatatlan, valódi ínyencség a kortárs tánc kedvelői számára.

Részletek
A MU Színház különböző társadalmi, közösségi ünnepek kapcsán programsorozatot indít, ezzel erősítve a színház szociális szerepvállalását, funkcióját. E koncepció első részeként tűzi a színház műsorára Kovács Gerzson Péter Bankettjét, amely erős társadalmi üzenetével méltó és egyedi kulturális eseménye lehet az október 23-i ünnepnek.

Részletek
Louise Lecavalier piruettje olyan, amilyennek hallottam: élőben kell látni, mint a Colosseumot, mert egyébként nem hiszi el az ember, hogy tényleg ilyen. Pontosabban elhiszi, mégis amikor látja, azt mondja, azért ezt mégse hitte volna. A kanadai táncosnő gyakorlatilag bármilyen szögben képes tökéletesen pördülni saját tengelye körül. Ez önmagában persze még csak sikeres tornamutatvány lenne, ha nem illeszkedne egy biztos ízlésű, könnyed és kiegyensúlyozott formavilágba.

Részletek
Gold Bea tavaly bemutatott koreográfiája két alkalommal ismét a MU Színház műsorán. Az előadás sajátos filmszerű feldolgozása Lorca: Bernarda Alba házának, ahol a szerepeket, az egész történetet a lánytestvérek játsszák el. Az egyikük "beleül" az anyaszerepbe, és a fokozódó dominancia igényével az épp elhunyt apa helyébe lép.

Részletek
Seregi László Shakespeare-trilógiájának egyik legkedveltebb darabja, a Rómeó és Júlia október 14-étől 17-éig minden este színre kerül az Operában. Az első előadásnapon Júlia szerepében Boros Ildikó, a társulat ifjú magántáncosnője debütál Oláh Zoltán partnereként. A címszereplő páros 16-án is színpadra lép, 15-én és 17-én pedig Popova Aleszja és Bajári Levente táncolják a címszerepeket – ebben a szereposztásban két nagyszerű, Kossuth-díjas művész: Pongor Ildikó és Szakály György alakítja a Capulet házaspárt.

Részletek
Az Álomidő a táncoló ember dicsérete. Alkotóinak álmai – vagy annak vélt emlékei – elevenednek meg, demonstrálva viszonyukat a tradícióhoz, a múlt titkaihoz, a jelen sokszínűségéhez. Az álomban minden megtörténhet. Az álom varázslat. Átjárót nyit az élet és a halál, a valóság és a fikció között. Az álom elfojtott vágyaink tükre. Az álom: utazás.

Részletek
Juhász Kata és Zérczi Attila Maya című rövidfilmje Magyarországon az első 3D videotechnikával készült táncfilm, amely ezáltal képes ötvözni az élő színpadi előadás térélményét a filmvásznon a vágás által lehetővé váló szabad tér- és időkezeléssel. A film témája a maya, azaz a káprázat, amelynek körébe a Védák könyve utalja valamennyi az általunk létezőnek vélt világot illető tapasztalatunkat. E káprázat születését, vagyis az érzéki ingerek megjelenését és rajtuk keresztül a tudat „ébredését” mutatja meg a film a mozgás, a tánc és egyszerre a technológia eszközeivel.

Részletek
Fehér Ferenc bemutatja:
Fehér Ferenc klasszikus értelemben vett táncosi képzésben nem vett részt, ám a művészetére meghatározó befolyást gyakorló irányzatoknak köszönhetően egyedi, összetéveszthetetlen stílusban dolgozik. Magyarországon  - eltérően bármely "táncnagyhatalom" mezőnyétől - jelenleg ő az egyetlen, aki az "utcai" szabad táncok világát kortárs színpadon megjeleníti. Legújabb munkáját a BŐF programjában mutatja be.

  1. Kanadai táncikon Budapesten
  2. Vida Virág: A kevesebb több
  3. Generációt vált a Véletlen
  4. La Fontaine állatmesék
  5. Ősbemutató Európa Kulturális Fővárosában