2005. július 3.,5.,7. 26., 28.
Verbunkos – Nemzeti Tánc Születése című műsorával várja a közönséget a Hagyományok Házában.
A Magyar Állami Népi Együttes ismét úttörő feladatra vállalkozott. Új folklór-műsorában a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában. Ezek a törekvések az évszázados háborúskodások után gazdaságilag és politikailag is magára találó ország lendületes modernizációs szándékait tükrözik. A beszélt nyelv rangján kezelt "nemzeti" zenét és táncot a kor társadalma nem etnikus fogalmakként kezelte, hanem nemzeti szintű "globalizáció-ként" valósította meg, mint az egyes régiók egymástól eltérő hagyományai fölött álló közös nyelvezetet. A műsor ennek a folyamatnak, a nemzeti tánc kialakulásának, majd a szájhagyományban való továbbélésének állít emléket.
Az első részben azok a régies táncok elevenednek meg, amelyeket a romantikus mozgalom forrásul használhatott fel egységesítő munkája során. Az ugrós, vonulós páros táncok mellett legnagyobb benyomást az egykori katonatáncokból kialakult szóló férfitáncok tették a kortársakra. Ezért a reformkorban a katonai sorozás (a "verbuválás") alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunk-tánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé. Az ebből kialakult társastánc, a "palotás" (felsőbb körök társasági táncaként) jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot.
Az 1848-as szabadságharc leverése után már szélesebb néprétegek öntudatra ébredését jelzi a "csárdás" kialakulása, melynek neve is köznépi eredetre utal. Hatása máig tartó, mind a magyar, mind a szomszédnépek vonatkozásában. Ebből ad ízelítőt a műsor második része, melynek végén az egykori nemzeti tánc folklorizálódott változatai láthatók. Mivel a felidézett korszak legjellemzőbb szórakoztató és tánczenei formációi a még ma is létező cigányzenekarok voltak, ezért az előadásban a Magyar Állami Népi Együttes Zenekara hangsúlyos szerepet játszik: a táncok kíséretén kívül önálló korabeli koncertdarabokat is megszólaltat.
Az előadást július 6-án Balatonfüreden, 9-én Baján és 29-én a Petőfi Csarnokban táncházzal együtt is játszák.
I. rész
Nyitány
Szilágyi Zsolt - Varga Zoltán: "Elkezdém táncomat..."
Régi magyar, ugrós és csalogatós táncok
Varga Zoltán: Sárközy Kázmér magyar tánca
Vonulós és lassú magyar tánc Erdélyből
Bihari János: Hadik óbester nótája és frisse
Verbunkos muzsika a XIX. század első harmadából
Juhász Zsolt: "Pengjen sarkantyúja..."
Az Eszterházy-huszárezred verbuválásának emléke
Lavotta János: Lassú magyar és friss
A nemzeti megújulás közkedvelt muzsikája
Rózsavölgyi Márk - Juhász Zsolt: Verbunkos
Verbunk fantázia a reformkor népszerű zenéjére
Sebő Ferenc - Juhász Zsolt: Palotás
Az előkelő nemzeti szalonok fennkölt hangulatát idéző tánc
II. rész
Varga Zoltán: Rákóczi-mars, karéj és dus
A paraszti hagyomány páros- és férfitáncai Rábaközből
Bihari János: Sarkantyús verbunk és friss
A reformkor népszerű cigányprímásának muzsikája
Varga Zoltán: "Bécs várostól, nyugatról keletre..."
Kisnemesi verbunk és csárdás
Forradalom után
A �48-as szabadságharc bukásáról...
Szilágyi Zsolt: "Járjunk csárdást, ropogóst..."
Szilágysági magyar táncok
Juhász Zsolt - Szilágyi Zsolt - Varga Zoltán:
"Táncoljunk majdan, mint ők is hajdan..."
Koreográfiák: Juhász Zsolt, Szilágyi Zsolt, Varga Zoltán
Zenei szerkesztő: Kelemen László
Jelmez: Lőrincz Beáta
Színpadkép: Érchegyi László
Vezető prímások: Oláh Jenő, Radics Ferenc, Pál István, Salamon Beáta
Ének: Herczku Ágnes
Külön köszönet Borbély Jolánnak, Dr. Pesovár Ernőnek és Dr. Sárosi Bálintnak az előadáshoz nyújtott szakmai segítségért.
Közreműködnek a Magyar Állami Népi Együttes táncosai és zenészei.
Művészeti vezető: Mihályi Gábor, Harangozó-díjas
Zenekarvezető: Oláh Jenő
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Asszisztensek: Bakos Gabriella, Borbély Beatrix, Galát Péter