A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

Blaskó Borbála számára hosszú, fizikai és lelki nehézségekkel teli út vezetett a klasszikus balettől saját táncnyelvének megtalálásáig. A koreográfus szak elvégzése után pedig közel tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elkészítse első önálló darabját, a Hekabét. A koreográfussal többek között arról beszélgettünk, a Balettintézetben eltöltött egy évtized után mire talált rá a Pina Bausch fémjelezte esseni iskolában, miért jött haza Németországból, milyen kortárs táncszínházi alkotóként egy vidéki kőszínházban működni, és miért szerepel színművészként a színház honlapján.

A fiatal flamenco táncművész az intézmény több mint 100 éves történetében első külföldiként végezte el a sevillai tánckonzervatóriumot. Bár édesapját még csellel győzte meg, hogy erre a pályára léphessen, előadóként inkább az igazmondást szereti. Az a célja, hogy megmutassa, a flamenco nyelvén sokkal több dolog elmondható, mint gondolnánk. Pirók Zsófiával arról beszélgettünk, hogy mi mindent köszönhet édesanyjának, miért érezte magát ufónak Spanyolországban, hogyan fogadta a hazai táncszakma, és miért készít egyelőre szóló produkciókat.

A nemrég hatvanadik születésnapját ünneplő Zsuráfszky Zoltánnal irodájában találkoztunk, ahol különféle ajándékba kapott, néprajzi gyűjtéseken vagy piacjárások alkalmával vadászott tárgyak, képek, népművészeti darabok, könyvek emlékeztetnek a szakmában eltöltött negyven év fontos pillanataira. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetőjével többek között arról beszélgettünk, ciki-e még néptáncosnak lenni, miben látja a Fölszállott a páva című műsor jelentőségét, miért változtatott nevet az együttes, és miért kosarazta ki Michael Flatley-t.

A hazai kortárs tánc legújabb generációjának két meghatározó tagja Cuhorka Emese és Fülöp László, akik Timothy and the Things néven alapítottak formációt, Anyádék rajtam keresnek című előadásukat pedig az Aerowaves beválogatta az év legjobb táncelőadásai közé. A főiskola kezdete óta elválaszthatatlan alkotópárossal a kettősüket mozgató érzésekről, a passzolgatásról beszélgettünk, arról, milyen a mozgáson keresztül közelíteni valakihez, hogyan lehet bátorítani Dvořákot, és mit keres egyikük egy business schoolban.

23 éves volt, amikor a Szegedi Kortárs Balettet és Magyarországot hátrahagyva egy norvég társulathoz szerződött, majd 7 éven át volt a világhírű belga Ultima Vez társulat tagja. 2014 ben készítette el Hinoki című első egész estés koreográfiáját, amelyet a Trafóban mutattak be. Mészáros Máté számára az a legfontosabb, hogy nézőivel és persze táncosaival sikeresen kommunikáljon. Hogy miért érdemes nyugdíjasokat megkérdezni egy előadás témájáról, mit gondolnak külföldön a magyar táncosokról és miért várat magára még mindig a nagy áttörés, többek között ezekről beszélgettünk a koreográfussal.

Juhász Kata nemcsak a táncon keresztül ismeri jól az emberi test működését, elvégezte a Semmelweis Egyetem Orvostudományi Karát, és egyszerre gyakorolja mindkét hivatását. Remekül egyensúlyoz a két világ között, vagy éppen zsonglőrködik felhőkkel „szegény” színházában. A koreográfussal többek között társulata 10 évéről, a fiatal táncosok jövőképéről, a munkásosztályról mint lehetséges új közönségről, a színházban használt videóművészetről beszélgettünk, és arról, hogy előbb mutatott be 3D-s táncfilmet, mint Wim Wenders.

Topolánszky Tamás, a GG Tánc Eger vezetője nem a legkedvezőbb körülmények között vette át az egri tánctagozat vezetését, de az elmúlt öt év alatt a társulat megtalálta a helyét a színházban és a hazai táncszakmában is. A kortárs táncban, klasszikus balettben és néptáncban is otthonosan mozgó koreográfus elmondta, hogyan épülhet híd egy táncelőadás és a közönség között, mit gondol a színház politikai megosztottságáról, és mi kell ahhoz, hogy Gizi néni a következő évben is bérletet vegyen egy előadásra.

Az idén 85. születésnapját ünneplő Novák Ferenc egy olyan szellemi műhely alapító tagja, amely meghatározta a magyar kulturális és táncszínházi élet elmúlt 60 évét. A Csukás István által gömbvillámnak nevezett Tata ilyen módon maga az élő néptánc történelem, de régen és most is példaértékű modernséggel gondolkodott kultúráról, színházról, közéletről, fiatalokról. Novák Ferenccel beszélgettünk arról, hogyan került „jabrancok” közé, mit tanácsolt az őt árulónak nevező költőknek, mit gondol a hatalomhoz dörgölődzőkről, vagy éppen milyen frappáns fordulattal szólt vissza Aczél Györgynek.

Rácz Anikó negyedik éve felel a SÍN Kulturális Központ nemzetközi kapcsolataiért, személyes érdeklődésének és a kortárs táncélet tendenciáinak eredménye, hogy az intézmény ma már produkciós házként működik. A társulatépítés korszerűtlenségéről, a projektek virágzásáról, a hazai alkotók nemzetközi sikereiről beszélgettünk, és arról, hogy esetükben a sok kicsi tényleg sokra megy.

Góbi Rita szeret magának akadálypályát építeni, amelyen aztán végigmehet. Imádja, ha nincs meghatározva az ábécé, és már a klasszikus balett képzésen tudta, hogy nem akar hattyú lenni. Tíz éve vezeti saját, a táncot társművészetekkel házasító társulatát. Új előadása Budapestről szól, amelyben gyakran saját világába burkolózva sétál végig, mégis vágyik arra, hogy másokhoz kapcsolódjon.