A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

Szegedi Kortárs Balett budapesti premierje előtt előkerült a polcról Grimm legszebb meséinek kissé poros, megsárgult 77-es kötete. Klasszikusról van szó, de a modern köntösbe öltöztetett táncelőadás mindenképp igényli a pontos utánajárást. Mesét olvasni amúgy is jó. És egy bizonyos kor fölött ritkán fordul elő.

Az alvó szépség – mert ugye szó szerinti fordításban valahogy így hangzik a Csipkerózsika – a Nemzeti Táncszínházban hajtotta álomra szemét, és tartott tükröt a nézők elé. A romantikától a kiégett, testi vágyaktól vezérelt XXI. századig, a nővé éréstől a szexuális izgalmakon át a megbocsátásig sok minden tárult a tisztelt nagyérdemű elé egy mai kislány történetén, 100 éves álmán keresztül.

csipke3

Nem véletlen, hogy a meséknek számtalan adaptációja születik, a tanulságot hordozó, életbölcsességeket felvonultató rövid sztorik mindenkiből mást és mást váltanak ki. Ha a mélyére ásunk, rájövünk, hogy a mesék nagyon is aktuálisak, és gondolkodtatásra késztetők ma is. Másképp értelmezhető gyermekként és teljesen más szemszögből figyelhető felnőttként. A társultat Csipkerózsikája 16 pluszos, azaz ne a mézesmázos Disney világra készüljenek a műfaj szerelmesei.

Hogy ezúttal vajákosasszonyok helyett két tündér – a Gonosz és a Jó - kerül a fókuszba, az mellékes. A lényeg az érzelmi vihar, a féltékenység, a gyűlölet szülte átok. Jön a nő, nem bírja a szép és kedves leányt, bosszút forral gyorsan. Érkezik a megbocsátó asszony, és nem tudja megóvni a ragyogó csillagot. Csipkerózsika megszúrja magát az orsóval, mély álomba zuhan. A kék erekkel festett király és felesége búslakodik. „Konzerválják” lányukat.

A címszereplő, Szarvas Krisztina ekkor indul álomszerű felfedező útjára, megismerkedik testének szépségével, nemiségének minden vélt és valós negatívumával. Úton útfélen csábítják a lányt, az erdő lakói nyomában járnak, kóstolgatják. Az alvó szépség pedig elveszíti ártatlanságát, kacérkodik, megadja magát, beszívja őt a romlottság, a szexuális kalandok gyönyörűsége. Szarvas Krisztina tökéletesen sajátította el a nehéz koreográfiát, és bár szívét nem mindig adja hozzá, kirobbanó energiája és technikai tudása mindent kárpótol. Olyan keményen küzd démonaival, hogy néha bizony a nézők is felszisszenek; azt kérdezik, maradt még ép bőr a táncosnő testén?

csipke

A budapesti előadáson a szakma is szép számmal képviseltette magát, a tapsrendnél hallható bravók azt jelzik, nem csak a laikus tánckedvelők elégedettek Krisztina produkciójával, és színpadi alázatával.

Egymás után következnek a szabad asszociációkból született képek, ezért az alap mese mindenképp jól jön, ad egyfajta mai értelmezést Juronics Tamás modern darabjának. A rendező, koreográfus remekül adja vissza a különböző karakterek lényegét, érzelmi töltetét, hátterét. És bár alapvetően a felnőtté válás drámájával szembesülhetnek a nézők, a közkedvelt humoros táncbetétek sem hiányozhatnak a műből. A félelmetes ismeretlenben lakó vadak ötletes és dinamikus mozgást hoznak. Figyelmet érdemel a királyfi, Czár Gergely, akire a Szegedi Kortárs Balett előző nagysikerű, A katona története című egyfelvonásosában már felfigyelhettünk. Lágy és balett gyakorlatokat idéző tánca mindenkit elvarázsol, csak épp Csipkerózsika ízlésével nem egyezik.

csipke2

A Jó és a Gonosz tündér a mai trendi klubok által elvárt követelményeknek felel meg, go go girls hangulatú erotikus összecsapásuk erőteljes zenével teljesül ki. Hajszán Kitti tökéletes Gonosz, szemetvonzó tánca és sötét tónusai egyértelművé teszik a zöld szemű szörny létezését. A produkciót színesíti Csajkovszkij jól ismert muzsikája mellett Dj. Dusán  felfokozott dallamvilága. Míg a tisztaság, a romlatlanság egyértelműen a az 1880-as évek zenéjével kap teret, addig a szexuális töltetű jelenetek elektronikus felvételekkel fejezik ki a nőiesség, a csábítás erejét.

Ha a színlapra nem vetünk pillantást, akkor is egyértelmű, hogy a különleges, sötét világot ábrázoló díszletekért és jelmezekért Kentaur felelős. Az angyalszárnyakkal festett királyfi nadrágja, a tündérek tűsarkúja, a főszereplő fejlődését ábrázoló fehér, majd piros ruhája jól követhetővé teszik a szereplők aktuális állomásait. Míg a Gonosz a befelé fordulást jellemző fekete és bordó jelmezben harcol addig a Jó a biztonságot, a reményt, és a regenerálódást szimbolizáló zöldben segít Csipkerózsikának. A hatalmas szürke kőfal, a titkos laboratóriumokat idéző hibernáló gép, a súlyos vasszerkezetek nem a klasszikus mesevilágot tárja elénk, és pont ettől mai a darab. Érdekes megoldás a fiatal lány nővé érése, a vörös papírrengeteg éles kontrasztba kerül az egyszínű színpadképpel, a feketével és a szürkével.

Kentaur ismét jól játszott a különböző karakterek ábrázolásával, az erdő vadorzói már öltözetükben is dominánsak, a királyné nyakig beburkolózott teste a félelmet, a rejtőzködést is magában hordozza.

A mai Csipkerózsika nagy sikerre számíthat, olyan problémákat ecsetel, melyek mindenki számára ismerősek. Ezúttal nem a „rózsaszín” verzió került repertoárra, Juronics Tamás új értelmezése nem is annyira habkönnyű. És, hogy a királyfi a végén elnyeri e méltó jutalmát, a szépség kezét, az maradjon a mi titkunk. Egy kis humoros csavar még az oly reális történetek végére is kell.

Szerző: Vass Kata

Fotó: Lékó Tamás

Képek az előadásból>>