Egerházi Attila

1964-ben született Budapesten.
Jeszenszky Endre iskolájában tanult klasszikus balettot, modern technikát, emelést és balettmetodikát. Az érettségi után Bécsben, Stuttgartban és Párizsban folytatta tanulmányait.

Mesterei voltak: André Glegolszky, Christopher Ferrari (klasszikus balett), Armbgard von Bardelleben (Graham-technika), Sonia Mota (Falco-technika), Carlos Orta, Joe Alegado (Limon-technika), Milton Mayers (Horton-technika), Bruce Taylor, José Mayer (dzsessz-tánc), Raza Hamadi, Matt Mattox (Mattox-technika)

1986 és 1988 között az Ismael Ivo vezette Vienna Dance Laboratory együttesében táncolt. 1989-ben a Magyar Állami Operaház balettegyütteséhez szerződött. Egyik alapítója, balettmestere és koreográfusa volt az 1990-ben alakult Budapest Táncszínháznak.
1997-től többször járt tanulmányúton a Holland Táncszínházban (NDT).
1990 óta készít koreográfiákat. Az Operaházban 2000-ben mutatták be a Beszélő testek című egyfelvonásosát. 2000 nyarán vendégkoreográfusi meghívást kapott Argentínába a Balleto Argentino és a Virginia Ballet együtteséhez.
1999-2001-ig a Magyar Táncművészeti Főiskola modern tanszakán tanított. A Prágai Fiatal Kamarabalett együttesének állandó vendégkoreográfusa és tanára.
2001-2004 a Pécsi Balett művészeti vezetője. 2004-2006 a Debreceni Balett művészeti vezetője. 2006 óta Magyar Balett Színház igazgatója.
Jelentősebb művei:
Otthon, Rekviem az ifjúságért, Négy évszak, Játszma, Budapest Anno, Humoreszk, Apollók... és néhány Vénusz, Reminiszcenciák, Porcelán bölcső, Beszélő testek, Out off, Játék-terek, Támad a szél, Carmen, Üvegangyalok, Súlyos suhanások, Mirabell, Zárt függönyök, A szív küldi, Hammer, Tűzmadár, A csodálatos mandarin
2003-ban Harangozó-díjjal tüntették ki.