"Élő Martin Archívum" sorozatunk első két darabját "Bonchida háromszor" és "Kalotaszeg" címmel mutattuk be. Követve a fáradhatatlan néprajzkutató Martin György (1932-1983) táncfilmezéseinek útvonalát, most "Szatmár" címmel folytatjuk a sort - ezzel is tisztelegve a nagyszerű tudós megismételhetetlen munkássága előtt.
Ő és munkatársai nagy horderejű táncgyűjtéseket szerveztek Magyarországon és Erdélyben, amelyek meghatározó jelentőséggel bírtak nemcsak a magyar, de az európai néptánckutatás történetében is. Szatmárban a 70-es évekig a legnagyobb részletességgel gyűjtötték fel és archiválták az apróbb falvak tánckultúráját (több mint 290 faluból készültek táncfilmek). Nemes és nagyszerű munkájukkal megörökítették az ott élő emberek táncait, s most ránk vár a feladat, hogy feledhetetlen színházi élményt nyújtsunk, e régi, sok esetben elfeledett, de csodálatos kultúra megelevenítésével.

Móricz Zsigmond és művészete elválaszthatatlan Szatmár nevétől. Legnagyobb népi írónk szatmári gyűjtéseit tartotta legfőbb iskolájának: "kimeríthetetlen mondanivaló duzzadt bennem - írja - és 25-30 év alatt nem fogyott ki a tarisznya amit ott és akkor tömtem meg mohó kapzsisággal a nép életének mindenféle anyagával."
Ő az, aki igazán ismerte és legmélyebben együtt érzett a magyar parasztság sorsával, nemcsak azért, mert az ő gyökerei is oda vezettek vissza, hanem mert egész életében visszajárt hozzájuk töltekezni, gyűjteni, óvni, szidalmazni.

" A Boldog Emberek" főként Móricz műveinek ihletésére készült. A darab Móricz művészi világától indul, a tiszazugi méregkeverőktől és Erdély Tündérkertjének "Gábriel"-jén
(Nagy László versén) keresztül eljut a másik "alulról jövő üstökös"-zseniális és könyörtelen lírájához, József Attila: "Tudod, hogy nincs bocsánat"- ához.

Zene: Árendás Péter, Kiss Ferenc, Gryllus Dániel, Balogh Kálmán
Koreográfia: Diószegi László, Vincze Zsuzsa, Zsuráfszki Zoltán
Művészeti igazgató, rendező-koreográfus: Zsuráfszki Zoltán