Ma a Bartók Táncegyüttes, a korábbi művészeti vezetők legsikeresebb koreográfiái mellett, vendég alkotóművészek és a jelenlegi művészeti vezetés tánckompozícióit tartja műsorán.
A színpadi előadások teljesítésén túl gyermekek, felnőttek, külföldiek részére is szívesen tart táncházakat, igény szerinti tánctanfolyamokat mesével, népi játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, népviselet bemutatóval.
Fotó: Konta Boáz
Művészeti vezetők:
1958-1981: Tímár Sándor (Alapító)
1981-1990: Varga Zoltán
1990-1993: Németh Ildikó - Szabó Szilárd
1993-2001: Nagy Zoltán József - Balogh M. Ágnes
2001-2006: Gyebnár László - Dobos Beáta
2006- Szappanos Tamás - Deffend Irén
Táncosaink/zenészeink, akik később meghatározó szerepet töltöttek és töltenek be a néptáncmozgalomban (a teljesség igénye nélkül):
Timár Sándor - a Magyar Állami Népi Együttes volt, a Csillagszemű Táncegyüttes jelenlegi művészeti vezetője
Diószegi László - a Martin György Néptáncszövetség elnöke, a Válaszút Táncegyüttes művészeti vezetője
Sebestyén Márta - világhírű népdalénekes
Sebő Ferenc - népzenész, a Hagyományok Háza szakmai igazgatója
Ifj. Csoóri Sándor – a Muzsikás Együttes alapítója
Zoboki Gábor - a Művészetek Palotája tervezője
Kovács Gerzson Péter – koreográfus, a TranzDanz alapítója, az Örömtánc című műsor zsűrijének tagja
Szabó Szilárd - a Százszorszép Táncegyüttes vezetője
Sára Ferenc - a Kodály Kamara Táncegyüttes táncosa
Néhai Janek József - a Balettintézet egykori tánctanára
Néhai Hidas György - a táncházmozgalom kiemelkedő alakja
50 év számokban:
7000 táncpróba
500 táncos
100 fesztivál
60 turné több, mint 20 országban (Anglia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Egyiptom, Finnország, Franciaország, Izrael, Lengyelország, Luxemburg, Moldávia, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Svájc, Svédország, Szlovákia, Törökország, Tunézia, Ukrajna)
50 zenész
Jubileumi Gálaműsor
2008. november 9. 19.00 óra
Művészetek Palotája – Fesztivál Színház
I. RÉSZ
Sebő Ferenc – Timár Sándor: SZÉKI TÁNCOK, 1973
(Korszakalkotó koreográfia a ’70-es évek elejéről – rögtönzés)
Virágvölgyi Márta – Timár Sándor: ÖT LEGÉNY TÁNCA, 1976 (Kalotaszeg)
(Az egyik legérdekesebb magyar férfitánc a vetélkedés eszköze)
Sebő Ferenc – Timár Sándor: SZLAVÓNIAI KARIKÁZÓ, 1979
A horvátországi magyar nyelvsziget legszebb archaikus dalai és táncai)
József Attila – Sebő Ferenc – Varga Zoltán: SKANDÁLÁS, 1978
(Délszláv táncfantázia József Attila (Én ki emberként…) c. 1937-ben írt versére)
Halmos Béla - Varga Zoltán: SZEGÉNYES, 1977 (Küküllő-menti táncok)
(A koreográfiában meghatározó szerepe van a könnyed humorral fűszerezett férfitáncnak)
Virágvölgyi Márta – Varga Zoltán: KEMÉNYTELKI LEGÉNYES, 1980 (Marosmente)
(Erdélyi román férfitánc finom humorral)
Nagy László – Timár Sándor: TÁNCBELI TÁNC-SZÓK, 1976 (Gyimes)
(Nagy László ezt a költeményét a Bartók Táncegyüttes használatára ajánlotta)
II. RÉSZ
ÚTON, 2008
(Közreműködnek az együttes egykori és jelenlegi táncosai)
Sebő Ferenc és Halmos Béla - Timár Sándor: VAJDAKAMARÁSI TÁNCOK, 1979
(Szolnoki fesztiválra készített és I. helyezést nyert koreográfia)
Kerényi Róbert – Nagy Zoltán József: ÉDES GERGELEM..., 1995 (Moldva)
(Moldvai csángó-magyar ének és tánc)
„HÚZZAD CIGÁNY!”, 2008
(Közreműködnek az együttes egykori és jelenlegi zenészei)
Halmos Attila – Németh Ildikó és Szabó Szilárd: FELSŐ - TISZAVIDÉKI TÁNCOK, 1991
(Hajlikázó, verbunk és friss)
Gombai Tamás – Gyebnár László és Dobos Beáta: MIT ÁRULNAK EL A KÉPEK?, 2004
(Táncok Rimócról – csárdás és friss régiesen és mostaniasan)
Németh Dénes- Deffend Irén és Szappanos Tamás: EGY VASÁRNAP DÉLUTÁN, 2008
(Mezőföldi táncok – közreműködik az együttes gyermekcsoportja)
FINÁLÉ