2009 januárjában a Magyar Nemzeti Balett ismét műsorra tűzi ifj. Harangozó Gyula Hófehérke és a hét törpe című koreográfiáját, amely ezúttal az Operaházban lesz látható. Ifj. Harangozó Gyula 2004-ben koreografált családi balettje hűen követi a Grimm-mese cselekményét; a kétrészes darab során életre kel a klasszikus történet valamennyi kulcsszereplője.
A sok humorral átszőtt koreográfiának, Kentaur lenyűgöző színpadi látványának, Kocsák Tibor remek zenéjének és Velich Rita mesés jelmezeinek köszönhetően a fiatal korosztály – szórakozva és gyönyörködve – ismerheti meg a balett műfaját, de az előadás nagyszerű kikapcsolódást ígér a család minden generációja számára.
Fotó: Mezey Béla
A Grimm testvérek nélkül szegényebb lenne a világ
Tél volt, kiszakadt a felhők dunnája, sűrűn hullottak a hópihék a világra. Ezzel a mondattal kezdődik a Hófehérke meséje - Rónay György átdolgozásában. A Grimm testvérek gyűjtötte mesékről szólva, szándékosan beszélünk fordítás helyett átdolgozásról. A történetek ugyanis nemcsak a nép ajkán formálódtak, hanem legtöbbjüket gyűjtői, lejegyzői, mesekönyvvé szerkesztői is alakították, újrafordították. A legnagyobb érdem mégis azoké, akik összegyűjtve, megóvták a feledéstől a szájról szájra terjedő népmeséket. A Grimm testvérek jelentősége a német és a világirodalomban hasonló Bartók Béla és Kodály Zoltán magyar és egyetemes zenetörténeti szerepéhez: gyűjtéseik műalkotások létrejöttét inspirálták. Nyomon követhetetlen, hogy például Bartók Béla zenéje mennyi zeneszerzőt, koreográfust, színházi és filmrendezőt késztetett alkotásra, és felsorolhatatlan, hogy hány, különböző művészeti ághoz tartozó mű készült Grimm-mesék nyomán. A Grimm testvérek szorgos munkája nélkül a mai gyerekek valószínűleg nem ismernék Holle anyót, Piroskát és a farkast, a brémai muzsikusokat, Hüvelyk Matyit, Babszem Jankót, Hamupipőkét, Csipkerózsikát, és persze nem ismernék Hófehérkét és a hét törpét sem.
Az egyik testvér, Jacob Ludwig Karl 1785. január 4-én, öccse, Wilhelm Karl Grimm 1786. február 24-én született Hanau am Mainban. Jogi és irodalmi tanulmányaik befejezése után, a XIX. század első éveiben kezdték el gyűjteni a meséket és mondákat. A két fiú együtt üldögélt esténként, és hallgatta a mesemondókat. Kezdetben illemtudóan figyeltek, majd úgy döntöttek: ők is felcsapnak krónikásnak. Jöttek sorban a falusi asszonyok, és egy pohár bor, esetleg egy szűkös vacsora mellett mondták tollba a történeteket. A Grimm-testvérek első mesekönyve 1812-ben jelent meg Berlinben Gyermek és házi regék (Kinder- und Hausmärchen) címmel. Népmesegyűjteményük ösztönzőleg hatott Hans Christian Andersen és Benedek Elek népmese-feldolgozásaira is. A mesék szövegét kiadásuk előtt erősen stilizálták. Eltüntették az egyértelműen szexuális vonatkozásokat és az illetlennek tartott szavakat, az ifjú hercegekből és grófokból királyfikat, a fekete szívű anyákból gonosz mostohákat formáltak, a történeteket lélektanilag alaposabban motiválták, a stílust tömörré, kissé emelkedetté, régiessé tették. Tény, hogy némelyik mese eredetije talán még ma is vérgőzös pillanatokkal teli rémdráma lenne. A mai gyerekek szörnyű hírek és horrorisztikus komputer-játékok között élnek. A Grimm-mesék ezektől abban különböznek, hogy a fantázia szülte mesék világában, de a maguk természetességében mutatják meg a jó és a gonosz harcát.
Ifj. Harangozó Gyula és Kocsák Tibor balettje a Grimm-tesvérek ápolta legszebb hagyományokat követi. A koreográfia, a színpadi látvány és a zene nem enyhíti a mese gyermeki lélek számára természetes hátborzongató részleteit, de nem is tartalmaz sokkoló, érzelmek és értelem helyett ösztönökre ható, öncélúan hatásvadász megoldásokat. Az előadás a gyerekeknek mesét mond, a felnőtteknek pedig kétórás gondtalan szórakozást ígér.
A szövegkönyvet a Grimm testvérek meséje alapján írta, a koreográfiát készítette, betanította és rendezte: ifj. Harangozó Gyula
Zeneszerző: Kocsák Tibor
Díszlet- és látványterv: Kentaur
Jelmezterv: Velich Rita
A koreográfus asszisztense: Kövessy Angéla, Rujsz Edit
A zenét hangszerelte: Kemény Gábor, Bíró Rudolf
Zenei munkatársak: Bódás Zsuzsa, Hajnal Éva, Lázár György
Karmester: Csányi Valéria, Déri András