2009. november 4-5. 20.00 óra MU Színház

Az este során bemutatásra kerülő két különálló színpadi mű társalkotója Juhász Kata koreográfus mellett Korai Zsolt audiovizuális művész, aki a darabok hangzó- és látványvilágának létrehozásában jelentős részt vállalt.

A koreográfiák zenei alapja egy-egy szólóhangszerre, hegedűre illetve csemballóra írt Bach mű, az Egy nő című koreográfia zenei alapja, a G-moll hegedűszonáta Itzhak Perlman előadásában, a Juxtaposition című koreográfia zenei alapja, a Goldberg variációk ezúttal zongorán, Glenn Gould híres interpretációjában hangzik el felvételről.



Az est programja:

Egy nő


Előadják:                                                       Sebestyén Tímea, Juhász Kata
Zene:J. S. Bach:                                            G-moll hegedűszonáta
Fény:                                                             Szirtes Attila
Látvány / videó:                                         Korai Zsolt
Koreográfia, fény, videó-koncepció:       Juhász Kata


A darab - bár ketten táncolják - egy nőről szól. A gömbölyűségről, a szögletességről, a könnyedségről, a nehézkedésről, a légiességről, a földhözkötöttségről, a gyorsaságról, a lassúságról, az elsietettségről, a lemaradásról, komplementerségről és ellentétről, a fehérről, a feketéről, a színekről, a színtelenségről. A testről. A testről, ahogy minderről árulkodik. Ezáltal pedig a női archetípusról. És szól a darab Bachról is, akinek G-moll hegedűszonátája ihlette azt.


juxtaposition (egymás mellé helyezés)


Előadják: Gulyás Anna, Sebestyén Tímea, Grecsó Zoltán, Gulyás Oszkár, Kelemen Krisztián
Zene:                                                            J. S. Bach: Goldberg-variációk, Korai Zsolt
Fény:                                                             Szirtes Attila
Videó, látvány:                                           Korai Zsolt
Koreográfia:                                                Juhász Kata



Van egy világ (vagy nincs). A fejünk fölött, vagy a lábunk előtt, ha máshol nem, a színpadon. Hogy pontosan mi van ott, nem nagyon tudjuk, többnyire nem látjuk, sohasem hallottuk. Vagy mégis?

Hogy mi nincs ott, könnyebben el tudjuk képzelni: nincsen szomorúság, keserűség, düh, szenvedély, és nincsen –valószínűleg, mint annyi más- öröm sem. Ott laknak –nevezzük így őket-, ott laknak az angyalok. Mi van ott rajtuk kívül? Talán a zene. És bennük? Ugyanaz. Csak mindig másként. De biztos nincs bennük szorongás, nincs félelem, nincsenek érzelmek egyáltalán. Semmi, ami a belsőjüket megzavarhatná. Így hát ez a külsejük is. Csakhogy valahol nekünk is laknunk kell, és ezt tudják ők is, tudják, mert ez nekünk sem megy hang nélkül.

Ez van, - ha igaz.

De melyik világ igaz?

Vagy van. Vagy nincs?

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, OKM, Fővárosi Színházi Alap, Flórián Műhely, Műhely Alapítvány, MU Színház, SÍN, Új Előadóművészeti Alapítvány.