A butoh táncszínház kialakulása Kazuo Ohno és Tatsumi Hijikata személyéhez köthető. Az első jegyzet butoh előadás - nyílt szexualitása miatt akkoriban komoly botrányt kiváltva - Tatsumi Hijikata előadása volt 1959-ben, melyben Kazuo fia, az ifjú Yoshito Ohno volt a partner. Kazuo Ohno 1977-ben a La Argentina című szólójával vált világhírűvé, a darabot Antonia Mercé y Luque, argentin flamenco táncosnő ihlette.

Kazuo Ohno és Tatsumi Hijikata munkájára és a butoh kialakulására nagy hatást tett a 1920-as évek német expresszionista tánc mozgalma,  Kurt Joos, Mary Wigman, Harald Kreutzberg munkája és a Tanztheater vagyis az európai táncszínház kialakulása. A műfajt a II. világháború borzalmaiból, a mindent elöntő nyugati kultúra térhódításából, utánzásából  kiábrándult japán fiatalság egyfajta elutasító reakciójaként szokták értelmezni.

A butoh műfaj haláláig aktív alapító mesterének halálhírét, a nevét viselő táncstúdió (Kazuo Ohno Dance Studio) hozta nyilvánosságra a honlapján.


Fotó: The Crying Light - Naoya Ikegami, 1977.