A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

2011. május 5-8. Corvin, Uránia, Puskin

42filmszemlenagy

Maya 3D

Juhász Kata koreográfus, Zérczi Attila médiaművész és Guillaume le Grontec operatőr Maya című rövidfilmje Magyarországon az első 3D videotechnikával készült táncfilm. A mű színpadi előadás térélményét ötvözi a filmvásznon a vágás által lehetővé váló szabad tér- és időkezeléssel. Több mint 100 éve a technológia segítségével menekültünk a mozi káprázatába, mert arról legalább tudjuk, hogy káprázat. Ez azonban egyre kevésbé képes minket elkápráztatni, miközben a „valóság” sem lett káprázatosabb. Valamit tehát ki kellett találni: egy kápráztató tükröt, amelyben végre magunkra ismerünk, és tanúi leszünk, hogyan lépünk be az illúzió világába. A mozi káprázatán is túl a 3D egy újabb káprázat, mert becsapja a szemünket a technika.

----

Filmszemlén a Honvéd Táncszínház

A 42. Magyar Filmszemle versenyprogramjában kapott helyet Hules Endre filmje, A halálba táncoltatott leány. A film táncos jeleneteiben a Honvéd Táncszínház művészei láthatóak.

A „Halálba táncoltatott leány” balladája ihlette meg a magyar-kanadai-szlovén koprodukcióban készült játékfilm rendezőjét, Hules Endrét, aki felkérte Zsuráfszky Zoltánt, a Honvéd Táncszínház művészeti vezetőjét a film koreográfusának, táncrendezőjének.
A közös munka már 2008-ban elkezdődött, amikor Kiss Ferenc zenéjére Zsuráfszky Zoltán megalkotta a Nemzeti Táncszínházban a ballada színpadi adaptációját, amely eredetiségével, színes és izgalmas táncaival méltó alapot adott a most bemutatásra kerülő filmhez.

A film egy testvérpár küzdelmes kapcsolatán alapul. Steve, egy táncosból lett impresszárió húsz év után visszatér szülőföldjére, Magyarországra. A szocialista rendszer, amely száműzte, nincs többé. Volt káder apja nyugdíjba vonult, de öccse Gyula továbbra is ugyanazzal a társulattal, ugyanabban a lerobbant stúdióban dolgozik, ahol együtt kezdtek. Ráadásul Gyula időközben feleségül vette Steve volt szerelmét, Marit. A két testvér úgy dönt, hogy felújítják utolsó közös sikerüket, „A halálba táncoltatott leány” balladájából készült táncdarabot. A múlt árnyai azonban újra kísértenek, amikor Steve elhatározza, hogy elégtételt vesz régi sérelmeiért. Amint „A halálba táncoltatott leány” a végső leszámolás felé robog, a drámai jelenetek átmenet nélkül váltanak át táncba és zenébe.
A főbb szerepekben Melkvi Beát, László Zsoltot és Hules Endrét láthatjuk.  A filmet Zsigmond Vilmos és Honti Zoltán fényképezték.

----

Négy bukfenc/Somersaults

Góbi Rita és Mayer Bernadett táncfilmjének vetítése

A film és a koreográfia együtt születik, egymásra reflektál, ez nem egy elkészült koreográfia megfilmesítése, hanem kreatív együtt-gondolkodás; egymásra hangolódása a tánchoz- és a filmhez-értőknek. Egy olyan táncfilmről van szó, ahol a szülő egyik tagja a tánc, a másik a film, és ebből a szerelemből születik meg a ’Négy bukfenc’ című táncfilm.

A témája az életet mozgató örökös változás. Az alkotók víziója az emberi élet fázisairól – arról, hogy melyikben mi a bukfenc: milyen megérkezni az életbe, az emberek közé; milyen helyet keresni közöttük; milyen társadalmi szerepeket betölteni; és milyen eltávozni az emberi közösségből/életből. Ennek megfelelően a mű négy szakaszra, filmtechnikailag is négy részre tagolódik.

----

Árnyékfilm
Tünet Együttes

Szabó Réka rendező, koreográfus a Tünet Együttes műfaji határokon átívelő, sziporkázó humorú darabjairól ismert, melyek között található tudományos ismeretterjesztő táncjáték, zenés-táncos kihallgatás, laydown-comedy és interaktív videotechnikán alapuló koreográfia. Az Együttes Nincs ott semmi avagy alszanak-e nappal az álmok című előadásából nemrég egy kísérleti táncfilm, absztrakt élő szereplős rajzfilm született, a fekete fehér Árnyékfilm, ami bejutott a 42. Magyar Filmszemle kisjátékfilmes versenyprogramjába.

A Nincs ott semmi egyik jelenetének szereplője saját kicsi, az agresszió és elfojtás nyomán megerősödő, majd elhatalmasodó árnyékával küzd. Amikor a jelenetben az árnyékot felülről vetítették a táncosra illetve a talajra, kiderült, hogy az árnyék tánca önmagában is meglepően erős képi világot hordoz. Az Árnyékfilm madártávlatból – 8 méter magas kameraállásból – szemléli az embert. Innen nézve ő csak amorf forma, mocorgó paca, élete pedig kétdimenziós, lecsupaszított, fekete-fehér rajzfilm, mely mintha egy laboratóriumi tárgylemezen jelenne meg. Minden emberi vonásától megfosztották, arcát kitörölték, és mégis, mozdulatai sejtetik, hogy él.

A vizuális trükkök nélkül, két snittel készült film mindvégig fenntartja a feszültséget, hogy animációt vagy élő szereplőket látunk-e. A formák játékából kibontakozó életet, halált és abszurd szerelmi párbajt a rendező Bartók Zene Húros Hangszerekre, Ütőkre és Cselesztára című híres zeneművének Adagio tételére komponálta.

A film szereplői Dózsa Ákos, Góbi Rita, koreográfus-asszisztensként működött közre Szász Dániel, a képért Becsey Kristóf, Jancsó Nyika, és Mayer Bernadette felelt, míg az utómunkáért Korai Zsolt.