Bemutató: 2007. november 10., 19.00 óra Nemzeti Táncszínház
További előadások: november 10. (15.00 óra), 11. (15.00 és 19.00 óra), 13., december 9-10.

Magyar Carmen produkció ötlete Novák Ferenc rendező - koreográfus inspirációja alapján született. A dráma - és zeneirodalom híres, hírhedt nőalakjának megidézése, valamint az eredeti cselekmény átültetése az első világháború előtti monarchikus Magyarországra, izgalmas ötlet. Az írói csapat - Presser Gábor zeneszerző, Novák Péter dalszövegíró, rendező, és Upor László dramaturg - egy elképzelt szabolcsi mezőváros kulisszáiba álmodta a történetet, hol a Kárpát - Medence nációi - magyarok, osztrákok, zsidók, romák, ruténok, szlovákok, románok, és még ki tudja, hány nemzetiség - szoros szimbiózisban élték mindennapjaikat.

A sokszínű kavalkád, különleges élettere az előadásnak, lehetőség egy különleges értelmezésre. Műfaji kísérlet, az eredeti folklór kincs, az írott dal hagyománya, korabeli, és modern zenék, valamint a különböző mozgásművészeti stílusok keveredésére, de kísérlet egy kor, az utolsó "boldog békeidő" végnapjainak képzeletbeli megidézésére is. Szerelem, bűn, féltékenység, és halál - megkapó történet a Huszadik század hajnalán, egy sorsfordító történelmi pillanat előestéjén, amely után már semmiről sem gondolkodhattunk úgy, mint régen.
Táncszínházi est, de mégis több, hiszen a táncosok mellett, énekesek, színészek, muzsikusok, cirkuszosok közös interpretációjában követhetjük, gondolhatjuk újra a Carmen motívumot.

Magyar Carmen
táncdráma dalokkal

Carment az is ismeri, aki nem ismeri. Carmen azt is elbűvöli, akit nem akar. Ellenállhatatlan és öntörvényű nő: aki vele esik szerelembe - tudjuk előre -, annak nincs könyörület, nincs visszaút, nincs menekvés. Szoknyája suhogása orkánt kavar, bármelyik vidéken, bármilyen korban bukkanjon is föl.

A vidék most magyar, a kor történelmi: a "boldog békeidők" vége, a Nagy Háború előtti utolsó pillanat. Azóta tudjuk, mi köszöntött ránk utána: kő kövön nem maradt. Még úgy tűnik - ha törékenyen is -, egyben van a világ: mindaz, ami nemsokára szétesik. Egy piactéren, egy kocsmában ott az egész Monarchia. De elég egy rossz gesztus, egy kis szikra robbanást okozhat. Ki mondhatja meg, időleges nyugalmat teremt-e, vagy épp helyi kis háborúskodásba torkollik, ha ebben a közegben katonák bukkannak fel (nemrég még egyszerű parasztfiúk maguk is)?

Ahogy a katonáké, úgy Carmen megjelenése is egyszerre hűti le és korbácsolja föl a heves szenvedélyeket. Személye varázsával berekeszt egy csúnyán elfajuló csetepatét, de neki köszönhető, hogy egy ártatlan-ártalmatlan szabolcsi fiú, Andris hamarosan gyilkossá lesz, elbujdosik, otthonhagyott szerelmét elfelejti, végzetes útra téved. Onnan már nincs megállás a (két)személyes tragédia beteljesüléséig.
Amit aztán megsokszoroz és elfed a feltartóztathatatlan, világméretű kataklizma.

/Upor László/

Presser Gábor - Novák Péter - Upor László: Magyar Carmen
Novák Ferenc ötlete alapján

Carmen: Újhelyi Kinga, Fekete Linda
Kata: Tóth Márta, Egres Katinka
Andris: Dénes Zsolt
Őrmester: Lengyel Szabolcs
valamint a Honvéd Táncszínház és zenészei
Zeneszerző: Presser Gábor
Dalszövegíró: Novák Péter
Dramaturg: Upor László
Világítás: Szabados Tamás
Díszlet: Valcz Gábor
Jelmez: Berzsenyi Krisztina
Bábmozgások: Schneider Jankó
Produkciós vezető: Novák Ferenc

Koreográfusok: Zsuráfszky Zoltán, Horváth Zsófia, Lengyel Péter

Rendező: Novák Péter