A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézete részeként működő Nemzetközi Tánctanács megalkotta a Tánc Világnapját, melyet minden évben április 29-én ünnepelnek. A dátum megemlékezés Jean-Georges Noverre-nek (1727-1810), a modern balett megalapítójának születésnapjára.

Nemzetközi köszöntő

Egy nemrégiben velem készült interjú alkalmat adott arra, hogy mélyen elgondolkozzak a táncról, arról, hogy mit is jelent a számomra. Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolhassak, végiggondoltam az eddigi pályámat, és arra jutottam, minden egyetlen cél felé vezetett. Minden egyes nap olyan új kihívást jelent, amivel meg kell küzdenem, és csakis a tánc segítségével tudok értelmet adni a világnak.

Elképzelhetetlen tragédiákat élünk meg, olyan időszakot, amit legjobban poszthumán korszakként tudnék leírni. Ezért most még sokkal inkább, mint valaha, a tánccal arra kell emlékeztetnünk a világot, hogy létezik még az emberiesség. A bomlás virtuális tájképén az elszántságnak és az együttérzésnek kell felülkerekednie, mert csak ez vezethet az egyetemes gyász katarzisához, legyőzve a halállal, az elutasítással és a szegénységgel szembesülők végtelen szomorúságát és kemény valóságát. A táncunknak minden eddiginél sokkal határozottabban kell tudomására hozni a világ vezetőinek és az emberi körülmények megóvásával és javításával megbízottaknak, hogy dühös gondolkodók serege vagyunk, és az a célunk, hogy a világot lépésről lépésre megváltoztassuk. A tánc maga a szabadság, és mi is általa vagyunk szabadok, ezért a tánc segítségével meg kell szabadítanunk a csapdákba esetteket mindenütt a világon. A tánc nem valamilyen politikai dolog, de politikai gesztussá válik, mert minden elemében emberi kapcsolatokat hordoz, és ezért mindig a körülményekre reagálva, képes az emberi méltóságot újjáépíteni.

Amikor táncolunk, a testünk a térben mozog és egymásba gabalyodik. A mozgásunk ereje összekapcsolja a szíveket, megérinti a lelkeket, és gyógyulást hoz, amire oly kétségbeesetten szükségünk van. A cél ezért az, hogy a tánc legyőzhetetlen és oszthatatlan hidrafejjé változzon. Most már csak az kell, hogy még többet táncoljunk!

Gregory Vuyani Maqoma
táncos, színész, koreográfus és táncpedagógus
Tánc világnapi üzenete

gyoribalett 2020
Fotó: Győri Balett

Köszöntő a Tánc Világnapján

A tánc műfaja már az ősi népek kulturális folklórjában megjelent, s az óta is töretlenül változik és megújul a klasszikus balettben, a modern kor újabb és újabb technikáiban, az azokat életre hívó géniuszok, s az őket követő – vagy éppen őket tagadó – fiatalok munkáiban. A változáson kívül egyetlen dolog állandó csak a táncban: hogy a kontaktuson, a test és test közötti kapcsolaton nyugszik – az élő érintésen, a fizikai, s abból fakadó érzelmi interakción. Most, eddigi életünk talán legsúlyosabb történelmi krízisének idején, éppen ez a test és test közötti kapcsolat vált lehetetlenné, helyét pedig átvette a social distance, a kötelező fizikai távolságtartás. A tomboló vírus minden kontaktust a virtuális térbe költöztetett, s ezzel párhuzamosan az egyéni, improvizációs kreativitást mozdította meg, az egyént tette meg totális főszereplővé.

Hogy máshogy kell most léteznünk, persze nem újdonság: a világ minden korszaka lebontja a régi divatot, új utakat és területeket nyit meg, egyúttal visszahív régi, klasszikus formákat, és mindezek összességéből felfedez vagy összerak valami újat. Jelen pillanatban azonban drasztikusan új dimenzióba került a tér, az idő; új dimenzióba került a mozgó emberi forma és az őt körülvevő fizikai, szellemi, társadalmi közeg, vagyis a néző reakciója. Elmosódik a határvonal a fizikai és a virtuális kapcsolat között. Újfajta nyelv van születőben, újfajta szinkronitás, újfajta együtt létezés a világ egészével. A korábbi kanonizált formák most nem működnek, a helyükre az egyéni kreativitás, az improvizáció lépett (egyébként nem csak a tánc, a művészet világában, hanem az élet valamennyi területén). A művészet pedig kilép a próbatermekből, a stúdiókból, a színházakból, átlép a számítógépek képernyőjére és a mobiltelefon kijelzőjére: egyenesen belelép az életbe – talán szervesebb része az életnek, mint volt korábban bármikor. A művészet él.

De a virtualitás sosem helyettesítheti a realitást. A social distance, az ember és ember közötti tartós távolságtartás olyan jelenség, amit egyetlen civilizáció, egyetlen eszmerendszer sem vallott a magáénak. Így hosszútávon nem maradhatunk ezen a ponton: virtuálisan közösségben, de fizikailag magunkba zárva. A kapcsolat, a kontaktus kell. A táncban különösen, ebben a bizalmon alapuló művészeti formában, amely olyan gesztusokon alapszik, mint a testsúly megosztása, a másik felfedezése, a bizalom egymásba helyezése, az egymásra figyelés, a partner vigyázása, és egymás határainak közös feszegetése. A kontakt, vagyis a kapcsolat minden táncművészeti műfaj eredője: személyes jelenlét nélkül, az online térben a tánc lényege szerint nem létezik.

Mert a tánc – stílustól, műfajtól, iskolától függetlenül – az együttlétről szól. Az érzelmek átadásáról. Az egymáshoz tartozásról. A magunkért és a másikért való felelősségvállalásról. Arról szól, amiről a világ. Arról szól, amiről egy egészséges és jó világ.

Ladányi Andrea
Kossuth-díjas, Érdemes Művész, Liszt Ferenc-, és Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus

 

bozsik horvathjudit2020
Fotó: Horváth Judit, Bozsik Yvette Társulat

 

A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE SZAKMAI DÍJAI
A díjak átadására – a koronavírus veszélyhelyzet miatt – ősszel kerül majd sor, egy gálaest keretében.

AZ ÉVAD LEGJOBB VÉGZŐS NÖVENDÉKE

klasszikus balett: Szelényi Dóra – egyetemi hallgató, Magyar Táncművészeti Egyetem
modern-kortárstánc: Bollók Ákos – egyetemi hallgató, Magyar Táncművészeti Egyetem
néptánc: Ertl Balázs – egyetemi hallgató, Magyar Táncművészeti Egyetem
színházi táncos: Kis Jana – Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium

AZ ÉVAD LEGJOBB PÁLYAKEZDŐ TÁNCMŰVÉSZE

klasszikus balett: Cottonaro Gaetano – balettművész, Grand sujet, Magyar Nemzeti Balett
modern-kortárstánc: Varga Máté – táncművész, Pécsi Balett
néptánc: Kovács Márk – néptáncművész, Duna Művészegyüttes

AZ ÉVAD LEGJOBB FÉRFI TÁNCMŰVÉSZE

klasszikus balett: Majoros Balázs – balettművész, Grand sujet, a Magyar Nemzeti Balett Kamaraművésze (2019)
modern-kortárstánc: Koncz Péter – táncművész, magántáncos, Pécsi Balett
néptánc: Farkas Máté – néptáncművész, tánckari szólista, Magyar Állami Népi Együttes
néptánc: Fekete Bence – néptáncművész, tánckari szólista, Magyar Nemzeti Táncegyüttes
színházi táncos: Bolla Dániel – táncművész, Miskolci Balett

AZ ÉVAD LEGJOBB NŐI TÁNCMŰVÉSZE

klasszikus balett: Marjai Lili – balettművész, magántáncos, Győri Balett
modern-kortárstánc: Maday Tímea – táncművész, koreográfus, Gangaray Dance Company
néptánc: Rab Edina – néptáncművész, tánckari szólista, női tánckari asszisztens, Magyar Nemzeti Táncegyüttes
színházi táncos: Törteli Nadin – táncművész, GG Tánc Eger

AZ ÉVAD LEGJOBB ALKOTÓJA

Vincze Balázs – táncművész, koreográfus, Harangozó Gyula-, Imre Zoltán-, és Seregi László-díjas, a Pécsi Balett művészeti vezetője
Juhász Zsolt – néptáncművész, koreográfus, Harangozó Gyula-, ÉS Imre Zoltán-díjas, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője

A TÁNCMŰVÉSZETÉRT-DÍJ

Berzsenyi Krisztina – jelmeztervező
dr. Mády Ferenc – egyetemi magántanár, Magyar Táncművészeti Egyetem

A TÁNCOKTATÁSÉRT-DÍJ

Szőnyi Eleonóra – balettművész, egyetemi tanár, Liszt-díjas, Érdemes Művész, Magyar Táncművészeti Egyetem
Hortobágyi Gyöngyvér – néptáncművész, tanszékvezető főiskolai tanár, Magyar Táncművészeti Egyetem

A TÁNCTUDOMÁNYÉRT-DÍJ

Lelkes Lajos - a Bartók és a Bihari Táncegyüttes egykori táncosa, kertészmérnök, szakkönyvkiadó

ÉLETMŰ-DÍJ

Szakály György – balettművész, balettmester, egyetemi tanár, koreográfus, Kossuth-díjas, Liszt-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, Mesterművész
Mucsi János – néptáncművész, koreográfus, Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész, a Duna Művészeti Társaság elnöke

 

FÜLÖP VIKTOR TÁNCMŰVÉSZETI ÖSZTÖNDÍJ – 2020

Az ösztöndíjat az Emberi Erőforrások Minisztériuma hozta létre 1998-ban. Szakmai lebonyolítója a Nemzeti Táncszínház, pénzügyileg a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. gondozza.

Balett:
Engelbrecht Patrik

Kortárstánc:
Rácz Réka
Vattai Dzsenifer
Szilvási Anna
Füzesi Csongor


Néptánc:

Barka Dávid
Németh Eszter

Koreográfus:

Darabos Péter

Tánctudományok:

Asztalos Dóra
Krajczár Balázs

IMRE ZOLTÁN-DÍJ – 2020

Az Imre Zoltán Alapítvány díját kapja: Mészáros Máté – táncművész, táncpedagógus, koreográfus.

 

Forrás: tMagyar Táncművészek Szövetsége