2006. május 24. Művészetek Palotája
Az idén 55 éves fennállását ünneplő Magyar Állami Népi Együttes ismét új produkcióval jelentkezik.
I. rész: Az örök Kalotaszeg
Kalotaszeg a magyar nyelvterület néprajzi tájai közül az elsők között került a figyelem középpontjába. A Hagyományok Háza alkotói úgy érezték, elérkezett a szintetizálás ideje, és a megismert anyagot ezért összefoglalásszerű műsorba rendezték, hogy most a nagyközönség elé tárják. A zene tekintetében számukra ezt a szintézist Varga Ferenc �Csipás�, bánffyhunyadi prímás művészete jelenti, aki a tájegység minden nemzetiségének olyan zenei színvonalon muzsikált, amit nyugodtan nevezhetünk klasszikusnak. A XIX. század nemzeti ébredésének stílusából táplálkozó zenei nyelv, amelybe �Csipás� a vidékre jellemző dallamokat oltotta, felülmúlhatatlan példája a prímás zenei zsenialitásnak és ízlésének. Ennek megjelenítését az alkotók olyan produkcióban képzelték el, ahol a vidék nemzeteinek jellemző, foglalatba helyezett táncai ezzel a zenével fonódnak össze.
Varga Ferenc "Csipás" muzsikáját Vizeli Balázs (Téka zenekar), Gombai Tamás (Fonó zenekar), Pál István "Szalonna" (Fonó zenekar), Varga István "Csipás" prímások idézik fel. A műsorban Demeter Erika (román), Herczku Ágnes és Lengyel László "Türei" (magyar), valamint Varga István "Csipás" (cigány) dalokat énekelnek.
II. rész: Kincses Felvidék (Bartók trilógia I. rész) -
Bemutató előadás
Korunkat a változás jellemzi. Változik gazdasági környezetünk,
a társadalom, amiben élünk, változnak szokásaink, a kultúránk,
változunk mi magunk is. Ebben az átalakuló világban nehéz kapaszkodót
találni, mert - az állandónak és változatlannak hitt - hagyományhoz
való viszonyunk is átalakulóban van. Nem elégszünk már meg a személyes
tapasztalatok, közvetítők által vagy filmről, hangszalagról megismert
folklór reprodukálásával. Keressük és megmutatjuk, amit ebből
a kultúrából ma aktuálisnak, magunkra nézve érvényesnek, értékesnek
tartunk, keressük, meghatározzuk és elhelyezzük magunkat a saját
nyelvünkön, a mi világunkban.
A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes
a magyarországi hivatásos és amatőr együttesek között először
foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját.
Kiindulásként azon tájegységek anyagából merítettünk, ahol Bartók
népzenekutatói munkássága is elindult (Gömör, Zoborvidék, Felső-Garam
mente stb.), ám az igazi szándék nem egy leltár bemutatása volt,
hanem inkább Bartók Kárpát-medence-koncepciójának érzékeltetése.
A Bartók-évforduló jó alkalmat kínál Bartók Béla géniuszának újbóli
felfedezésére. Ráirányítja figyelmünket arra az életműre és gondolkodásmódra,
mely mintaként szolgál számunkra is. Eszerint a népzene és néptánc
megismerése után, abból kiindulva, saját, mai, aktuális nyelvünket
kell megalkotnunk.
A Kincses Felvidék a Bartók-trilógia első része, melyben az együttes
a forráshoz legközelebbi, ahhoz leginkább hasonlító formában mutatja
be az �eredetit�. Az ezt követő részek, melyek a közeljövőben
kerülnek színre, az absztrakció egyre magasabb szintjén követik
Bartók útját, és jutnak el az inspiráló mintától a kortárs nyelvig.
Az előadás magyarországi és szlovákiai alkotók közös munkája
Zene: Agócs Gergely
Koreográfusok, tánctanárok: Furik Rita, Kökény Richárd,
Mihályi Gábor, Richtarcsik Mihály,
Hégli Dusán, Lépes Anikó,
Stanislav Marišler, Lindá Luptáková,
Vladimír Michalko, Marianna Svoreňová
Látvány, díszlet: Kovács Gerzson Péter
Grafika: Kovács Bori Vilma
Viseletek: Furik Rita
Vezető koreográfusok: Hégli Dusán, Mihályi Gábor
A rendező munkatársa: Mihályi Gábor
Rendező: Kovács Gerzson Péter Harangozó-díjas
és Lábán Rudolf - díjas
Közreműködik a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara.
Zenekarvezető-prímás: Pál István
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Asszisztensek: Bakos Gabriella Harangozó-díjas
Borbély Beatrix
Varga Péter
Művészeti vezető: Mihályi Gábor Harangozó-díjas