2006. május 8-9-10. Művészetek Palotája - Nemzeti Hangversenyterem

Beethoven IX. szimfóniája a halhatatlan zeneművek sorában is az elsők közé tartozik. Rendkívüli népszerűsége a zeneszerző zsenialitása mellett a kompozíciót átható emberségnek köszönhető. Az 1822 és 1824 között született szimfónia a koreográfus Markó Ivánt arra ihlette, hogy a természet elemei és az ember kapcsolatát a tánc nyelvén fogalmazza meg. Alkotása az emberi létezés küzdelmeit, örömeit és diadalát viszi színre a zene és a mozdulatok nyelvén. A monumentális mű monumentális látványt igényel: ötven felnőtt táncművész mellett húsz gyermek is közreműködik az előadásban.
A táncmű címe Schillernek a IX. szimfónia zárótételében felhangzó Örömódájára, az Európai Unió himnuszára, a huszonöt európai ország közös emberi hitvallására utal.

Koreográfia: Markó Iván (III-IV. tétel) - Keveházi Gábor (I-II. tétel)
Zene: Beethoven IX. Szimfónia
Vezényel: Héja Domonkos
Díszlet és látvány: Székely László
Jelmez: Pilinyi Márta

Szólisták: Apáti Bence, Issovits István, Keveházi Krisztina, Loósz Krisztina, Misáczi Mónika, Nyári Gábor
Együttes: A Magyar Fesztivál Balett és a Magyar Nemzeti Balett táncművészei
Közreműködik: Rálik Szilvia, Wiedemann Bernadett, Fekete Attila, Kovács István - ének
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Danubia Szimfonikus Zenekar