A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

Még egy nő-férfi/férfi-nő duó, már megint és végeérhetetlenül... és itt a Csárdás a zivatarban, egy hajdani coup de foudre, amikor leszakadt az ég, minden sötétségbe borult és csak a villámok világították meg a sziklás tájat… mindenki menekült, de ők ott álltak a tombolóviharban és még nem tudták, de már érezték, hogy elvesztek, hogy minden, ami volt elvész, összeomlik és nem tudni mi jön, de ez elől már nincs menekvés, az a villám, az a coup de foudre lecsapott…hát, például így.

2022. február 14-én, életének 70. évében elhunyt Péter Márta, táncos, táncpedagógus, szakíró. Iskolai tanulmányait és táncos pályáját Szolnokon kezdte. 1969-től hivatásos táncos a Duna Művészegyüttesben, számos szólószerepben aratott sikert. Főiskolai tanulmányait szerepléseivel párhuzamosan folytatta. 1979-től a Táncművészet c. lap szerkesztőségi munkatársa. Folyamatosan jelennek meg tudósításai, kritikái. Napilapokban is publikált, 1986-1988 között szerkesztette a Táncművészeti Dokumentumok köteteit. 1990-től fővárosi és vidéki iskolákban táncpedagógus, ill. továbbra is újságíró.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Dubai Expo egyik kiemelt fontosságú eseményeként kapott meghívást a Szegedi Kortárs Balett. A Magyar Pavilon egyik fő célkitűzése megmutatni hazánk kulturális változatosságát, egyediségét, így a hazai táncélet legjelentősebb társulatait is.

A SzemLélek műsor Sánta Gergő alkotásait viszi színpadra, melyben a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes tánckara, valamint a Zsuráfszky Zoltán által vezetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei működnek közre. A két részes műsorban alkotói utak és stílusok kerülnek bemutatásra. A táncszínházi alkotásokat balladák, az elmúlás és a humor témája inspirálta. Az autentikus folklór koreográfiák fő mozgatórugója a magas szintű, virtuóz tánctechnika és előadásmód, mely minden esetben a tiszta forrásból táplálkozik. Sánta Gergő táncművészként és koreográfusként is bemutatkozik a SzemLélek műsor során, melyben legkedvesebb alkotásai kerülnek színpadra.

Felhőtlen élményt ígér minden korosztálynak a Pécsi Balett legújabb mesebalettje, melynek bemutatója 2022. február 12-én, szombaton 17.00 órakor lesz a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Olyan pozitív életigenlés és annyi szeretet árad az előadásből, amire most mindennél jobban szüksége van mindannyiunknak.

A kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban Barta Dóra művészeti vezetésével működik a Kecskemét City Balett. A lótuszvirág szimbolikus, hiszen élete a sárban kezdődik. Számos kultúra a tisztaság, a megvilágosodás, az újjászületés szimbólumának tekinti. A lótusz megmutatja, hogy a gondterhes világból és a legreménytelenebb helyzetből is ki lehet törni, és megtalálhatjuk a harmóniát, a lelki békét.

Az est első felében látható produkció Virginia Woolf írónő betegségének küzdelméről, majd annak feladásáról szól. Lukács András érzékeny finomsággal meséli el a történetet The Waves című művében. Az est második felében Lengyel Menyhért történet ihlette új Velekei László koreográfia a mágikus realizmussal kacérkodik. A színtér egy metrómegálló, a tét: a vágy beteljesítése. A vágy pedig maga: Mimi.

Öt koreográfus, egy este a Sárközi Gyula Társulat ifjú művészeinek előadásában. Január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja. Ebből az alkalomból született meg az est létrehozásának a gondolata. Mi az életet ünnepeljük: egyszerűen jövünk, adunk és önfeledten táncolunk. A művészetben nincsenek etnikai határok, ott csak lelki összefonódások léteznek. Továbbra is szeretnénk Magyarország és Európa része lenni, mert ott szeretnénk élni, ahová születtünk. Habiszti – csak azért is, élünk és táncolunk!

A tavaly 10 éves Feledi János vezette Feledi Project legújabb premierje az irodalomból és klasszikus balettből is ismert DON QUIJOTE története újra megelevenedik. A bátorságról szóló táncszínházi előadást 2022.január 19-én a Nemzeti Táncszínházban láthatják.

Három fiatal táncosnő. Az üres térben hol külön-külön, hol egymással kapcsolódva mozognak. Táncuk, mint egy folyó árja, egyszer lassan hömpölyögve, máskor sebes árként illanva töltik ki a teret. Végtagjaik össze-összefonódnak egymással, hogy aztán újra különváljanak és a maguk életét éljék tovább. Szakadatlan újrapróbálják a kapcsolódást – minden alkalommal másként. A kaleidoszkópszerű, pszichedelikus színpadkép szüntelen mozgása észrevétlenül fonja össze a nézők és táncolók lelkét egymással.