A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

Az L1 Egyesület 2012 óta 31 rezidens művészt fogadott be egy-egy évre, hogy segítsék a független művésszé válásukat és közösségi szellemben találjanak partnert maguknak (vagy fogalmazzák meg, hogy ők önállóan képzelik el a munkájukat). Hat eredményes és koncentrált év után ismét nyílt pályázati formában lehetett jelentkezni a programba.

Goda Gábor produkciójában a sok éves művészi munka során felmerült és körbejárt kérdéseket, aforizmákat, toposzokat, szútrákat és mítoszokat értelmezi újra. A megtett úton elszórt alkotás-töredékeket továbbértelmezve születik egy olyan előadás, mely magában hordozza az Artus ars poeticájának, szellemiségének esszenciáját, ugyanakkor az alkotóknak is segít emberi és szakmai fejlődésüket összegezni és egyben új utakat nyitni. A Nemzeti Táncszínházzal közös program.

A Budapest Kortárstánc Főiskola táncosai ismét betáncolják a Trafó összes terét. A főiskola növendékei rendszerint a karácsony előtti napokban és az évad végén mutatják be legújabb táncaikat a Kortárs Művészetek Házában. A diákok saját utakat járnak be, lépésről-lépésre haladnak önmaguk feltérképezésének, megismerésének útján.

A Duna Táncműhely és a Göncöl Zernekar előadása a Reformáció értékeinek jelenvalóságáról szól, miként azok szervesen beépültek életünkbe, mindennapjainkba, mindmáig meghatároznak minket, akár akarjuk azt, akár nem. A szóban forgó értékeket ugyanis nem mosta el az idő, nem kezdte ki a változás, itt és most is hatnak, elevenek. A reformációnak köszönhető többek közt a vallási és a világi élet átjárhatósága: a szekularizáció eredetileg az egyházi földek kisajátítását jelentette, majd az „elvilágiasodás” folyamatát is. Az előadás központi gondolata tehát ez: a reformáció értékei nem muzeálisak, hanem elevenek, itt és most, jelenünkben is valóságosak, cselekedeteink, ön- és valóságismeretünk mélyrétegében mindmáig jelenvalók.

A Tünet Együttes sikerdarabja, a Sóvirág - avagy a létezés eufóriája először szerepel nagyszínpadon november 9-én, a bécsi Volkstheater 970 fős közönsége előtt. Az itthon a Vígszínház Házi Színpadán kamaradarabként játszott előadás látványvilágát Szabó Réka, a Tünet Együttes művészeti vezetője és Szirtes Attila, az előadás fénytervezője gondolja újra. A vallomásos-táncos duett a 92 éves Auschwitz-Birkenau-túlélő, Fahidi Éva és a fiatal táncosnő, Cuhorka Emese 100 perces együtt létezése a színpadon.

Nathaniel Hawthorne A skarlát betű című regénye első balettadaptációjának ősbemutatójára készül a Győri Balett. Velekei László koreográfus új darabja a társulat idei évadának premierjeként ismét emberi sorsokról mesél, miközben társadalmi kérdéseket boncolgat.

Először készül táncszínházi előadás Kertész Mihály legendás filmjéből. A Miskolci Balett táncosai elevenítik meg a nézők számára a második világháború alatt játszódó amerikai mozifilmet. A pergő történet egyszerre melodráma, krimi és kalandfilm. A bemutató október 20-án lesz a Kamaraszínházban. Az alkotók remélik, a nézők számára ez egy gyönyörű barátság kezdete lesz.

A magyar kortárs tánc egyik legjelentősebb független társulata, az idén 30 éves TranzDanz legújabb darabja a Nemzeti Táncszínházzal koprodukcióban megvalósított Ratville. „Jó egy évtizede már, hogy Kovács Gerzson Péter figyelme a rá jellemző elemi és őserővel a jelen torz panoptikuma felé fordult. …Fanyar iróniával, értéssel, megértéssel veszi kézbe, forgatja, tartja a fény felé napjaink alakjait, tekintet nélkül osztályra, élőhelyre, (társadalmi) súlyra” – írta Halász Tamás a Déjá Vu Lábán nominációjában. A Bankett, az Örökélet termékek és a Déjá Vu társadalomkritikus darabjainak sorába illeszkedik ez a produkció is, amelynek sötét tónusaira, fragmentált mikro történeteire, szereplőinek csetlés-botlására, őrületeire, animális létére, tétovaságára és végletes eltökéltségére, egyszóval a figurák és helyzeteik megformálására nagy hatással volt Krasznahorkai világa.

Blaskó Borbála két egyfelvonásos táncjátéka. Yvonne, burgundi hercegnő története és Ravel világhírű Bolero című alkotása inspirálta a rendező-koreográfust, hogy mozgásszínházi rendezésével feltegye a kérdést: a világnak kellene alkalmazkodnia az egyénhez, vagy az egyénnek a világhoz? Manapság mit tartunk értéknek?

Március végéig elkészülnek a végleges kivitelezési tervek a Nemzeti Táncszínház új játszóhelyéről, amely a Főváros II. kerületének újjászülető közösségi, kulturális, tudományos és turisztikai központjában, a Millenárison kap helyet. A Millenáris Teátrum átépítéséhez szükséges pénzügyi forrást a Miniszterelnökség biztosítja, a beruházás összértéke 3.3 milliárd forint.