A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

A Duna Táncműhely és a Göncöl Zernekar előadása a Reformáció értékeinek jelenvalóságáról szól, miként azok szervesen beépültek életünkbe, mindennapjainkba, mindmáig meghatároznak minket, akár akarjuk azt, akár nem. A szóban forgó értékeket ugyanis nem mosta el az idő, nem kezdte ki a változás, itt és most is hatnak, elevenek. A reformációnak köszönhető többek közt a vallási és a világi élet átjárhatósága: a szekularizáció eredetileg az egyházi földek kisajátítását jelentette, majd az „elvilágiasodás” folyamatát is. Az előadás központi gondolata tehát ez: a reformáció értékei nem muzeálisak, hanem elevenek, itt és most, jelenünkben is valóságosak, cselekedeteink, ön- és valóságismeretünk mélyrétegében mindmáig jelenvalók.

A Tünet Együttes sikerdarabja, a Sóvirág - avagy a létezés eufóriája először szerepel nagyszínpadon november 9-én, a bécsi Volkstheater 970 fős közönsége előtt. Az itthon a Vígszínház Házi Színpadán kamaradarabként játszott előadás látványvilágát Szabó Réka, a Tünet Együttes művészeti vezetője és Szirtes Attila, az előadás fénytervezője gondolja újra. A vallomásos-táncos duett a 92 éves Auschwitz-Birkenau-túlélő, Fahidi Éva és a fiatal táncosnő, Cuhorka Emese 100 perces együtt létezése a színpadon.

Nathaniel Hawthorne A skarlát betű című regénye első balettadaptációjának ősbemutatójára készül a Győri Balett. Velekei László koreográfus új darabja a társulat idei évadának premierjeként ismét emberi sorsokról mesél, miközben társadalmi kérdéseket boncolgat.

Először készül táncszínházi előadás Kertész Mihály legendás filmjéből. A Miskolci Balett táncosai elevenítik meg a nézők számára a második világháború alatt játszódó amerikai mozifilmet. A pergő történet egyszerre melodráma, krimi és kalandfilm. A bemutató október 20-án lesz a Kamaraszínházban. Az alkotók remélik, a nézők számára ez egy gyönyörű barátság kezdete lesz.

A magyar kortárs tánc egyik legjelentősebb független társulata, az idén 30 éves TranzDanz legújabb darabja a Nemzeti Táncszínházzal koprodukcióban megvalósított Ratville. „Jó egy évtizede már, hogy Kovács Gerzson Péter figyelme a rá jellemző elemi és őserővel a jelen torz panoptikuma felé fordult. …Fanyar iróniával, értéssel, megértéssel veszi kézbe, forgatja, tartja a fény felé napjaink alakjait, tekintet nélkül osztályra, élőhelyre, (társadalmi) súlyra” – írta Halász Tamás a Déjá Vu Lábán nominációjában. A Bankett, az Örökélet termékek és a Déjá Vu társadalomkritikus darabjainak sorába illeszkedik ez a produkció is, amelynek sötét tónusaira, fragmentált mikro történeteire, szereplőinek csetlés-botlására, őrületeire, animális létére, tétovaságára és végletes eltökéltségére, egyszóval a figurák és helyzeteik megformálására nagy hatással volt Krasznahorkai világa.

Blaskó Borbála két egyfelvonásos táncjátéka. Yvonne, burgundi hercegnő története és Ravel világhírű Bolero című alkotása inspirálta a rendező-koreográfust, hogy mozgásszínházi rendezésével feltegye a kérdést: a világnak kellene alkalmazkodnia az egyénhez, vagy az egyénnek a világhoz? Manapság mit tartunk értéknek?

Március végéig elkészülnek a végleges kivitelezési tervek a Nemzeti Táncszínház új játszóhelyéről, amely a Főváros II. kerületének újjászülető közösségi, kulturális, tudományos és turisztikai központjában, a Millenárison kap helyet. A Millenáris Teátrum átépítéséhez szükséges pénzügyi forrást a Miniszterelnökség biztosítja, a beruházás összértéke 3.3 milliárd forint.

Velekei László Harangozó-díjas koreográfus alkotásai fókuszában mindig az emberi érzelmek és azok mozgatórugói állnak. Tolsztoj terjedelmes regényéhez is ezzel a szűrővel nyúl: lecsupaszítva a cselekményt a két főhősre: Annára és Vronszkijra helyezi a hangsúlyt úgy, hogy közben szakít a kronologikus történetmeséléssel.

Számos külföldi siker után újra itthon dobolnak az idegeken és vagdossák a hártyákat. Góbi Rita és Szegő Dávid duója zene és tánc (zenész és táncos) egymásra utaltságáról, együttműködési kényszeréről „szól”, arról tehát, hogy miként érintkezik, küzd egymással két nonverbális művészeti ág (ember – férfi és nő), ha nincs közös nyelvük, s csak a magukén kommunikálhatnak! Születhet ebből összhangzat, egy irányba mozdulás? – erre a kérdésre felel az előadás, vagy inkább, ezt a kérdést kérdezi…

Az adventi készülődés egyik megkerülhetetlen eseményének számít évtizedek óta a Magyar Állami Operaház Diótörő-sorozata. December 1. és 30. között minden eddiginél több, összesen 26 előadással készül a Magyar Nemzeti Balett Csajkovszkij mesterművéből, aminek előadásait idén is vásári forgatag, kóruskoncertek és adománygyűjtés kíséri.